Minden egyes nap hat menekült halt meg a Földközi-tengeren tavaly

2019. január 30., 12:48

Szerző:

Ismét riasztó arányban vesztették életüket 2018-ban azok a menekültek és bevándorlók, akik a Földközi-tengeren próbáltak eljutni Európába, miután a kutató és életmentő tevékenység visszafogása az elmúlt évek után csak még inkább megerősítette, hogy ez a világ legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri útvonala – derül ki az UNHCR, azaz az ENSZ menekültügyi szervezete által ma közzétett legújabb jelentésből. Eszerint 2018-ban átlagban hat haláleset jutott az év minden egyes napjára.

A becsült adatok szerint 2275 ember halt meg vagy tűnt el 2018-ban a Földközi-tengeren való átkelés közben, annak ellenére, hogy az Európában partot érők száma látványosan visszaesett. Tavaly összesen 139 300 menekült és bevándorló érkezett meg Európába, ami a legkevesebb az elmúlt öt évben.

„Az életmentés a tengeren nem egy választható lehetőség, nem is egy politikai ügy, hanem ősidők óta alapvető emberi kötelesség”

– fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. 

A jelentés leírja, hogyan vezetett egyes európai államok politikájának a változása számos esetben oda, hogy emberek tömegével rekedtek hosszú napokra a tengeren, arra várva, hogy engedélyt kapjanak a kikötésre. A civil szervezetek mentőhajói és azok személyzete a kutató és életmentő tevékenységük során egyre szigorúbb korlátokba ütközött. A Líbia és Európa közötti tengerszakaszon minden 14 Európába érkezőre egy halott jutott – ami drámai emelkedés 2017-hez képest. Mindeközben ezreket szállítottak vissza Líbiába, ahol fogolytáborokba zárták őket, rettenetes körülmények közé.

Fotó: UNHCR/Hereward Holland

Sokak számára az, amikor Európában partra léptek, egy olyan rémálomszerű utazás utolsó állomása volt, amely során megkínozták, megerőszakolták más módon szexuálisan bántalmazták őket, és folyamatosan ki voltak téve a fenyegetésnek, hogy váltságdíj fejében elrabolják és fogva tartják őket. A nemzetközi közösségnek sürgősen lépnie kell annak érdekében, hogy felszámolja ezeket az embercsempész hálózatokat és igazságszolgáltatás elé állítsa a fenti bűnök elkövetőit – áll a jelentésben.

Mindazonáltal helyenként némi reménysugár is felcsillant. Miközben a politika szintjén zsákutcába jutott az a törekvés, hogy szülessen egy régiós megközelítés a tengeri életmentés és a partra szállítás kezelésére, ahogyan azt tavaly júniusban az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közösen sürgette, jó néhány állam kötelezte el magát arra, hogy átveszi a Földközi-tenger középső részén kimentett embereket – ami a későbbiekben talán egy kiszámítható és hosszú távra szóló megoldás kiindulási alapja lehet. Egyben számos ország összesen több ezer áttelepítési helyet ajánlott fel annak érdekében, hogy menekülteket lehessen evakuálni Líbiából.

A jelentés arra is rámutat, hogy jelentősen átalakultak menekültek és bevándorlók által használt útvonalak. Tavaly Spanyolország vált a legfőbb belépési ponttá Európába, miután szárazföldi úton mintegy 8 ezren érkeztek az országba (észak-afrikai enklávéin, Ceután és Melillán keresztül), további 54 800 ember pedig Földközi-tenger nyugati részét sikeresen átszelve érte el a spanyol partokat. Olaszországba 2018-ban mintegy 23 400 menekült és bevándorló érkezett, azaz ötödannyi, mint az előző esztendőben. Görögországba a 2017-es 30 ezerrel szemben tavaly 32 500-an érkeztek, ugyanakkor az ország határát 2018-ban kis híján háromszor annyi ember lépte át a szárazföldön Törökország felől, mint egy évvel korábban.

Európa más részein Bosznia-Hercegovinában mintegy 24 000 érkezőt regisztráltak, olyan menekülteket és bevándorlókat, akik a nyugat-balkáni útvonal állomásaként ejtették útjukba az országot. Cipruson szintén több menekülthajó ért partot Libanonból útnak indult szíriaiakkal a fedélzetén, míg az év vége felé az Egyesült Királyságban nőtt valamelyest azoknak a száma, akik Franciaország felől érkeztek a La Manche csatornán át az országba.

Jelentősen csökkent Magyarországon is a menedéket kérők száma is, míg 2017-ben összesen 3397 ember kért menedékjogot Magyarországon, 2018 első kilenc hónapjában mindössze 560 – derül ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adataiból.

Az idei tél eddigi leghidegebb szakasza jöhet: a jövő hét elején számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.