Milliárdokba kerül a bürokrácia

A brit követség labirintust épített Budapesten a Deák térnél: ezzel szemléltetik az uniós bürokrácia szerintük sokszor szükségtelen bonyolultságát. Aazt mutatja be, hogy melyek a kis- és középvállalkozások életét leginkább megnehezítő és így őket bevételük egy részétől megfosztó felesleges vagy rossz szabályok. Jonathan Knott brit nagykövetet az elsőként Budapesten bemutatott installlációról és a britek “Better regulation”( szabályozás)- programjáról kérdeztük

2014. november 7., 10:52

A brit kormány kitűzött célja, hogy minden új szabály helyett kettő régit meg kell szüntetni. Ezt törvénybe is iktatták, ráadásul azzal a kitétellel, hogy a vállalkozásokra vonatkozó új szabályok nem róhatnak rájuk a korábbi, megszűnő törvény által előírtnál nagyobb terhet. A felesleges bürokráciát a britek nemcsak otthon, hanem – a hazai vállalkozásaik érdekében is – európai szinten is csökkenteni kívánják. 2013. júniusában a brit kormányfő felkért hat vállalatvezetőt, hogy a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva tegyenek javaslatot az uniós jogszabályok növekedés-baráttá tételére. A csoport Európa- szerte kereste a válaszokat, száznál is több vállalkozás és érdekcsoport több, mint 250 javaslatát áttanulmányozva. A budapesti brit nagykövetség által most szervezett kiállítás

ennek a kutatásnak az eredményeitmutatja be. A fő témák: a kötelező jellegű adatvédelmi szabályok; a munkaidő hosszára vonatkozó rugalmatlan és homályos szabályozás; költséges élelmiszeripari- és állategészségügyi ellenőrzések; a kis mennyiségű, alacsony kockázatú hulladékot kezelő közép- és kisvállalkozások működésének felesleges túlszabályozása; az egységes európai digitális piac hiánya; valamint a versenyképességet csökkentő növényvédelmi szabályok.

Jonathan Knott brit nagykövetet az elsőként Budapesten bemutatott installlációról kérdeztük.

– Miért éppen most látták fontosnak, hogy felhívják a figyelmet a túlszabályozottságra?

– Mert úgy látjuk, hogy a közép- és kisvállalkozások gyarapodását ez akadályozza. Eljött az idő, hogy ezen változtassunk, hogy egyfajta keresztes háborút indítsunk a rossz szabályozások ellen. Az Európai Bizottság is sokat dolgozott ezen az elmúlt években, de még nem eleget, további lépésekre van szükség.

– Mondana néhány példát, hogy milyen szabályok akadályozzák e kis- és középvállalatok növekedését?

– A kiállításon is bemutatunk jó néhány ilyen példát, de nem akarom elrontani az odalátogatóknak az élményt, ezért nem részletezem. Túl sok az európai szabályok szerinti működéshez szükséges kitöltendő nyomtatvány, beadandó beszámoló, nem elég rugalmas az egész rendszer.

A fenti tanulmányból kiderült: 30 különböző szabályozás-csoport van, amelyek a leginkább akadályozzák ezeket az uniós országokban működö kis- és középvállalkozásokat a további gyarapodásban. Azóta a harmincból tízet már meg is oldott az EU, ami igazán nagy sikernek számít. De még van tennivaló, tagállami és közösségi szinten is.

– Egyesek szerint a komplikált szabályozás azért szükséges, hogy az egyes országokban igen kiterjedt korrupciót valamennyire kiszűrje. Ha egyszerűsödik a szabályozás nem áll fenn a veszély, hogy egyesek kihasználják majd?

– Mi nem a szabályok eltörlését akarjuk elérni, hanem azok hatékonyabbá tételét, hogy ne okozzanak fölösleges terhet. Nem azt szeretnénk,hogy megszűnjenek a környezetet, az alkalmazottak jogait, vagy az átlátható működést védő szabályok, hanem azt akarjuk, hogy ezek jó szabályok legyenek. A brit kormány szerint egyértelműen gazdasági előny származik a szabályozás racionalizálásából. Például csak a szolgáltatások valódi belső piacának megteremtése az Európai Unióban 1,8%-os GDP-növekedést eredményezhetne. Ez annyi pénz, amennyiből egy Mini Cooper autót kaphatna minden magyar, beleértve a határon túliakat is...

– Mi akadályozhatja Ön szerint a szabályok hatékonyabbá tételét?

– Például az, hogy egy ilyen változtatás kultúra-váltást is jelent, sok helyen ugyanis a mai napig úgy tatják: minél több a szabály, annál jobb. A brit modell nekünk bevált, szeretnénk ezért, ha az EU is megnézné ezt, és a hatásait. A legnagyobb kihívás, hogy elérjük a kellő politikai hangsúlyt. Mert az általunk javasolt módosítások nem hoznak rögtön látványos változást, hanem apró lépésekből fokozatosan alakul ki az eremény. Talán majd az a tény, hogy olyan sok vállalkozást érintenek ezek a szabályok, politikusok számára is népszerűvé tehetei a kampányunkat, ami nem csak a adminisztrációs változtatásokról, hanem a vállalkozások mindennapi működésének könnyebbé tételéről azzal, hogy megszabadítjuk őket a fölösleges korlátoktól.

Az elmúlt másfél évtized nyugdíjreformjai radikálisan átalakították a rendszert, aminek következtében eltűnt a rokkantsági nyugdíj, a különösen veszélyes munkakörben dolgozók sem mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba, bevezették a minimálnyugdíjat, miközben a járulék- és nyugdíjplafon is hiányzik.