Miközben Rogán Antal tárcája cáfolja Rogán Antalt, a Stop Soros lehet az Orbán-kormány veszte Európában

Nem bővíti ki a kormány a Stop Soros! néven ismertté vált törvénycsomagot – közölte a Népszavával a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK). A lap azután érdeklődött a csomag esetleges kiegészítéséről, hogy Rogán Antal az Origónak a közelmúltban adott interjújában azt mondta: a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és az „új körülményeket is szem előtt tartva” ki kell bővíteni. Az MK ezzel kapcsolatos kérdésekre viszont csak annyit reagált:

„a Stop Soros törvénycsomagot a kormány már benyújtotta, tartalma mindenki számára ismert. A javaslatot a kormány fenntartja”.

Ettől persze még nem lélegezhetnek fel a kormányzati célkeresztbe került civil szervezetek, hiszen a már benyújtott verzió is ellehetetlenítheti azokat. Ha a jogszabálycsomagot megszavazzák – márpedig a Fidesz közlései szerint a május 8-án megalakuló Országgyűlésben, kétharmados többségükkel elsők között fogadják majd el a javaslatot –, akkor lényegében bármely egyesületre, alapítványra rásüthetik a „migrációt támogató szervezet” bélyeget.

Az új szabályok szerint a Belügyminisztérium felhatalmazást kapna a civilek titkosszolgálati ellenőrzésére. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek működését pedig egyenesen a belügyminiszter engedélyéhez kötnék. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a javaslatcsomag a jogállami hatalommal való visszaélés, ami sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

Izgalmas európai parlamenti (bizottsági) ülés várható – miközben kint civilek tüntetnek majd az orbáni tervek ellen

És nemcsak az érintett civilek tiltakoznak, hanem lényegében minden nemzetközi jogvédő szerv, sőt, Magyarország diplomáciai szövetségesei is felemelték már szavukat a Stop Sorossal szemben, az Orbán-kormány, pontosabban a régi-új kormányoldal mégsem hajlandó visszavonni a javaslatot. Éppen ezért kerülhet ma ismét nemzetközi napirendre,  méghozzá az Európai Parlamentben (EP).

Az Európai Parlamentben tartott ülést élőben közvetítjük. Tudósításunkat ide kattintva tudja követni. 

Mint megírtuk, Szijjártó Péter ügyvezető külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz azon az európai parlamenti ülésen, ahol a 7. cikk szerinti eljárás elindítását kezdeményező jelentéstervezetet tárgyalják. Az ülés előtt, 10 és 10.30 között az Amnesty International aktivistái a brüsszeli Place Luxembourgon tiltakoznak a Stop Soros törvénytervezet ellen, és fejezik ki szolidaritásukat a magyar civil szervezetekkel. A szervezet közölte, az EU vezetőinek, különösen a Fidesz-KDNP európai pártjának, az Európai Néppárt tagjainak végre állást kell foglalniuk.

„Üdvözöljük az Európai Parlament jelentéstervezetét, amely kimondja, komolyan kell venni a magyar helyzetet és megfelelő lépéseket kell tenni.”

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) ülésén mutatja ugyanis be csütörtökön a jelentéstervezet írója, Judith Sargentini európai parlamenti képviselő a dokumentumot, amely kezdeményezi, hogy  Brüsszel indítsa el a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen a demokratikus intézményrendszer erodálódása, a 2010 óta végbement alkotmányos átalakulás, valamint a három Orbán-kormány számos autokratikus intézkedése ellen. 

A LIBE jelentéstevője hónapok óta dolgozik az ügyön, nemrégiben azt közölte, súlyos, rendszerszintű jogsértéseket tapasztalt Magyarországon, ezért javasolni fogja az lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás elindítását, illetve az EU-s források kifizetésének felfüggesztését, de akár az eddig kifizetett pénzekkel kapcsolatos vizsgálatot is. A zöldpárti EP-képviselő a jelentés bemutatóján kiemelte, nem ez az első alkalom, hogy 2010 óta figyelmeztetni kell Magyarországot.

Sargentini kiemelte azt is, hogy a korábbi jogsértéseken túl újabbak is várhatók, hiszen az új Országgyűlés hamarosan szavazhat a Stop Soros törvénycsomagról.

Eközben Szijjártó Péter koncepciós eljárást emleget. A külgazdasági és külügyminiszter a LIBE-jelentéstervezetben foglaltakat válogatott hazugságoknak nevezte, olyan ténybeli tévedéseknek, amelyek megkérdőjelezik annak hitelességét.

Judith Sargentini és Szijjártó Péter ma ismét ütköztetheti álláspontját

Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerdán már szavazott a témában, amit Szijjártó egyes brüsszeli intézmények újabb politikai alapú támadásaként értékelt, valamint a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amelyek a szakbizottságok véleményében megjelentek. Valójában hatalmas többséggel szavazták meg az uniós képviselők – mint arról beszámoltunk – az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT) azt a véleményt, amelyet a LIBE magyar helyzetről szóló jelentéséhez csatolnak majd.

A szöveg a magyarországi korrupció jelenlegi szintjét, valamint „az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiányát” kifogásolja, indokoltnak látva az alapszerződés 7. cikkelye szerinti, szavazati jog megvonással járó eljárás elindítását. 

A nagy, átfogó demokratikus rendszer-monitoring LIBE-jelentés elkészítésére az EP tavaly májusban adott felhatalmazást, amikor elfogadták a magyarországi helyzetről szóló határozattervezetet. Ebben többek között az állt, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket, az Európai Bizottság pedig szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását. Az EP 393 igen és 221 nem szavazattal indította el a folyamatot – s ebből az eredményből az következik, hogy az Európai Néppártból is megszavazta 67 képviselő, 40-en pedig tartózkodtak, ami szintén jelzésértékű. Ahhoz, hogy a végső jelentés átmenjen az EP plenáris ülésén, a leadott voksok több mint kétharmada szükséges, majd a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. bekezdése mindenek előtt felhatalmazza az Európai Tanácsot, hogy figyelmeztesse a tagállamot, ha azt tapasztalja, hogy fennáll-e az uniós alapértékek és az emberi jogok megsértésének egyértelmű veszélye. A 7-es cikkelyes eljárásra egyfajta politikai atombombaként tekintenek az európai színtéren, ami nyilván túlzás, de az üzenetértéke jelentős.