Miki, a város jótevője – Kisvárda népe kedveli Seszták minisztert, de tartanak tőle
– A Borstól vagytok? Jobb, ha most elhúztok.
– Miért? – értetlenkedik Dani, a fotós. – Regisztráltunk – füllenti. Megadón teszi keresztbe a kezét. Jöhet a bilincs, folyamatban a rendőri intézkedés.
– Mert itt tilos ám fotózni – mondja a csíkos ruhás rendező. Homlokráncolva a jogforrást keresi. – Mert ez ugyanis… ez magánterület.
Engedelmesen tesszük el a gépet. A rendőr bólint, mosolyogva tiszteleg, s a rendezővel odébbáll. Ahhoz képest, hogy magánterület, ezer-ezerkétszázan sütkéreznek a napon, bámulják a Várda–Barcika-meccset. Ez itt egy északmagyar rangadó. Az újonc, a Barcika harmadik, a Várda a második. Az pedig feljutó hely az MTK mögött. A Barcika kékben támad, a Várda védelme tolódik, labdát szerez és veszít, sípszó, sárga lapot kap Papucsek. Így gyűri-gyömöszöli egymást a Kazincbarcika (gunyoros helyi szlengben a Kazincbarcelona) és a Várda, a „Várkerti galaktikusok”.
Délelőtt még senki sem hitte volna, hogy a városban nemhogy derbi, egyáltalán bármi is lesz. A kocsmák totál üresek, húszpercenként elhúz egy villódzó járőrautó, a Várkertben kutyások, kóbor lelkek. Mély csönd. Kisvárda vasárnap olyan, mint egy kihalt bolygó, amelyet most hagyott el az összes marslakó. Jobb híján megtekintjük a politikai nevezetességeket. Seszták miniszter néhány ingatlanját (van épp elég), feleségének kávézóját, irodáját, a Ramiris Opel Szalont, amelyben tulajdonrésze van. Valaha pezsgett itt az élet. Csapatostul jártak át az emberek Ukrajnából, hogy Seszták ügyvédi irodája bejegyezze a cégeiket. A cégek fantomizálódtak, törölni kellett őket. Többségük három címre volt bejegyezve. Erről a sajtó sokat írt 2014-ben, a miniszter kinevezésekor, de nem talált fogást rajta. Tény, hogy ha pénzről volt szó, Seszták sosem volt szívbajos. Bevallása szerint az Országgyűlés legmódosabb képviselője.
– Sosem hittem volna – hitte volna bárki, aki a kilencvenes évek derekán Sesztákot ismerte? –, hogy ebből a barátságos, mosolygós fickóból valaha fejlesztési miniszter, Kisvárda kiskirálya lesz – mondja egyik informátorunk, a család ismerője.
A felemelkedés, az indulás Oláh Albert nevéhez kötődik. Ő volt a fiatal ügyvéd Seszták első mentora. Oláh húsz éven át Kisvárda polgármestere volt. Függetlenként is jobbra húzott. Seszták ebben is őt követte, míg mentorát taccsra nem tette. Tény, hogy Orbán 2006 körül már ismerte az agilis ügyvéd nevét.
Seszták kormányzati karrierjét az Orbán–Simicska-polgárháborúnak köszönhette. Referenciamunkája az volt, hogy az NFM-et és az állami vállalatokat megtisztítsa Simicska kádereitől. A „csendes herceg” feltűnés nélkül jött, létszámstopot hirdetett, elővette a kapott listát, és néhány hónap alatt végzett. A hálót, amit Simicska évekig szőtt, napok alatt szedte szét. A Magyar Narancs írása szerint ekkor küldték el a Simicska-közeli Baji Csabát a Magyar Villamos Művek éléről, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjét, Marton Pétert, majd sorra távoztak a Szerencsejáték Zrt., a Volánbusz és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetői. Orbán azóta megbízik benne. A NER-ben a hatalom egyik mérőszáma a begyűjtött tao-pénz mennyisége. A „rekordkönyv” szerint Kisvárda adójuttatásban benne van a legjobb ötben. Már épül a stadion. Kicsi lesz, 2500 férőhelyes, de csak egy hajszállal kisebb, mint a nagy példa, a 3500-as felcsúti.
A kitűzött cél, hogy Kisvárda minimum a második legyen. Papucseknek ezért sem szabad a második sárgát begyűjteni.
– Vigyázz, Papucsek! – ordít Béla bácsi, mikor a védő határozottan odalép, de félelemre semmi ok. A meccsnek szalonremiíze van, és közeledik a szünet.
Néhány kisvárdait a távoli jövő jobban aggasztja.
– Gyerekek, mi lesz, ha feljutunk, és egy év múlva simán kipottyanunk? – kérdezgeti az önkormányzatban az egyik helyi képviselő. – Ki fogja ezt fenntartani? Kisvárdának nincs gazdasági ereje!
– Nem a te dolgod, pajtás – nyugtatják fideszes társai. – Megoldjuk.
Sesztákék nyilván a bibliai példázatra gondolnak. „Ki táplálja az ég madarait (…) öltözteti a rét virágait.” A kisvárdai csapat sorsának alakulása a kis bukások története. 1911-ben alapította a postamester, a jegyző, a táblabíró és a telefonkezelő. A harmadosztályban vitézkedett, ötszáz ember nézett meg egy-egy meccset. 2001-ben aztán mindenhonnan kiesett, ugyanis megszűnt, eltűnt, de egy év múlva mégis újjászületett. Most az NB I kapujában áll. Maga az álom. A helyi közönség tudja ezt. Azt is tudja, hogy a varázsszó: Seszták. A bajnokság le is van futva. A meccs még nem: a Barcika hagyja ki az első helyzetet. A kapu mögött fel is hördül a várdai keménymag, átellenben a barcikai szektor (három fő) fölött szürke varjú köröz.
A várkerti aréna rendben lenne. Ördög tudja, miért kell ide másik. A talaj jó (kicsit mély, a láp miatt), egyik oldalán mobil lelátósor, a másikon a várdai vár. Az öltözőépület erkélyéről a „Seszták-tévé” dolgozik. A jó gazda a nyájon tartja a szemét, a miniszter is gyakran jár haza. Talán most is itt lehet, mert kezdés előtt átsuhant a földúton egy vészvillogós autó. De VIP-páholy itt még nincs. A csapatban a helyi erők száma a nullához közelít. Edzőt Debrecenből importáltak, a leválthatatlan Kondás Elemért. A játékosok között van ukrán, horvát, néhány volt NB I-es resztli, s csodák csodája, igazi brazil. Lucas kulcsfigura, a Fradi-ász, Leandro rokona. A kupameccs előtt fotó is készült, érzelmesen lepacsiztak.
A nézőtér maga a sóvár sikervágy. Az öregek, akik évtizedekig átszenvedtek pár ezer rettenetes meccset, a feljutást készpénznek veszik. Sesztákkal a sors kárpótolja őket. Hát még ha tudnák, mennyi sportgyönyörűség vár rájuk.
– Várda, bár a lakosság zöme nyugdíjas, a sport városa, fiatal bázisa lesz – mondja informátorunk. – Épül még atlétikai centrum a Bessenyei gimnáziumban, ötvenkét főre sportszálló, lesz várfürdő, csúszdapark, fedett edzőpálya, várfürdő uszodával, akadémia, ökofilmpark. Felújítják a régi sportcsarnokot. Jön az NB I-es nagycsapat, már működik az NB I-es női kézilabdacsapat. Az kevés pénzből is kijön.
Ám nem mind fénylik, ami arany: a második játékrészben váratlanul nyomni kezdenek a kékek, sőt gólt is lőnek. A lelátón döbbent némaság. Mi ez, Mikikém? Páran a sörpulthoz szivárognak.
Sesztákot kedveli a nép, bár tartanak is tőle. A sportszenvedély ezért meg is lepi őket. Mert emlékeznek Sesztákra, a pap fiára, Sesztákra, a ministránsra, Sesztákra, a jó sakkozóra, Sesztákra, a kiváló tanulóra, az iskolai ünnepélyek szavalójára. De senki sem emlékszik Sesztákra, a futballrajongóra. A dolog lényegében hidegen hagyta. Milyen kár, hogy csak most derült ki, mennyi potyapénz van a fociban!
Kisvárdán évről évre szaporodnak az osztálytalálkozók. A várdai kettes számú általános iskola tanulói, mióta Seszták a miniszter, harminc év után összejárnak. Seszták kiül a katedrára, s kisebb kampányelőadásba fog. Azzal kezdi, őt nem is kell bemutatni, zsibong tőle a Google keresője.
– A tizedét se higgyétek, annyi mindent összeirkálnak.
És kezdi is. Röviden a lényeg: tízmilliárdot sikerült Várdára „átcsoportosítani”, összesen harminc fog a végén „idejönni”. (Így mondja, „idejönni”, mert a milliárdok csak úgy elindulnak.) Számtalan beruházást tervez. Arra készül, hogy megfordítsa Kölcsey történelemszemléletét. („Vár állott, most kőhalom…”) A kőhalomból épít majd várat. A romot rekonstruálni fogják, gyakorlatilag vár épül. Idehozatja a Syma csarnokot, olyan fesztivált tervez, amely Európa-szerte a legnagyobb lesz. Ha esik az eső, jól jön a csarnok, van hova behúzódni. Mivel a Puskás stadion miatt a Syma csarnokot szétbontják, Sesztákék felpakolják, és Várdára szállíttatják. A lóbalneológia szintén Seszták találmánya. Lovaknak gyógyvíz.
– Úristen. Ki fogja Szabolcsba hozatni a lovait gyógyíttatni? – szörnyülködik egy volt osztálytárs.
Az „amerikai nyugdíjas falu” Seszták amerikai turnéinak hozadéka. De a (gazdagabb) magyar nyugdíjasokra is gondol. Számukra tervez luxusapartmant. Sesztáki álom a hajózható folyó Várdán. A Tisza egyik tározójáról van szó, amelyet, ha feltöltenek, visszafelé kicsorgathatják belőle a vizet. A víz egy épülő csatornán átcsorogna Kisvárdára, bele egy már létező tóba, majd zsilipekkel visszavezetnék a Tiszába. Hajózni lehet rajta. De ez a távoli jövő. Kisvárda akkor lesz folyami város, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere ötven évig fennmarad.
– Miki a mi jótevőnk – mondja elszántan Béla bácsi, majd talpra szökken, mert kapushibából kiegyenlít a Várda. Végre. A végeredmény nem is változik. Jó hangulatban ér véget a rangadó. Ilyen a szurkoló: találnak egy gólt, s érik az NB I, aztán a Bajnokok Ligája.
– Ez mind rendben lenne – mondja egy helyi szocialista. – Épüljön ötven pálya. De ez nem hozza, hanem viszi a pénzt. Nem az a fontos, miből élünk?
A dilemma ugyanis az, hogy ellentétben Nyírbátorral, ahol az ipari parkban öt multi települt meg, Kisvárdán egy fia munkahely sem létesül. A helyiek nyolc busszal járnak Nyírbátorba dolgozni.
Hogy miért, arról a városban összeesküvés-elméletek születnek. Mondják, hogy Seszták kiegyezett a helyi mágnásokkal. Nem hoz Várdára konkurenciát, ami felhajtaná a béreket. A város épül-szépül, Bárány László csirkefeldolgozója (és a többi nagyember) sem jár rosszul.
Abban a helyi politikai erők megegyeznek, hogy a beépült betontonnák mellett Seszták Kisvárdán verhetetlen. A rendszer a tökéletességig kidolgozott. Lakatos István helyi „Fidesz-vajda” révén a Fideszhez futnak be a roma szavazatok. Az ember Szabolcsban érti meg igazán Farkas Flórián szerepét. A Jobbik még remél. Gyüre Csaba, a helyi Jobbik vezetője (pártjának volt alelnöke), ekként okoskodik:
– A választó bölcs, bölcsebb, mint a politikusok. Két ellenzéki jelölt közül az adott pillanatban az erősebbnek ad esélyt. Azok mi leszünk.
Kibámulunk az ablakon. Szemközt Sesztákné takaros kávézója, oldalt egyik háza. A Jobbik pártirodája alig van bebútorozva. Akkor kapaszkodtak meg Várdán, mikor itt alakult meg a Nemzeti Őrsereg. Annak is jó tíz éve.
A szocialisták szemérmesebbek.
– Reménykedünk. A „második erő” mi leszünk.
Valaha Várda volt Szabolcsban a baloldal rendíthetetlen bázisa. Volt munka. Éjjel-nappal jöttek a vonatok, Záhonytól Kisvárdáig értek az átrakodósínek. A fél város ott dolgozott. Régen volt.
Sípszó. A mérkőzést lefújták. Fekete csönd üli meg várost.