Miért nyúlkál a KDNP az ágyamba?
A hét végén négy kereszténydemokrata képviselő benyújtotta „A családok védelméről” című törvényjavaslatot. Az emberi jogi bizottság mai ülésén a kormány képviselője és a kormánypárti többség támogatásáról biztosította a tervezetet. A tervezet szerint ugyanis a család olyan kapcsolatrendszer, amelynek csak egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat lehet az alapja. Vagyis az élettársak, függetlenül a nemüktől, nem alkotnak családot.
– Párok százezreit sodorná jogbizonytalanságba a pénteken benyújtott családvédelmi törvény tervezetének elfogadása – mondta a NOL-nak Dombos Tamás, a Háttér Társaság a Melegekért munkatársa. A tervezet szerint ugyanis a család olyan kapcsolatrendszer, amelynek csak egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat lehet az alapja. Vagyis az élettársak, függetlenül a nemüktől, nem alkotnak családot.
Lendvai Ildikó, az MSZP és az Országgyűlés emberi jogi bizottságának tagja ugyancsak azt hangsúlyozta: a tervezet továbbfejleszti az Alaptörvény hibás, „tanító bácsis” szemléletét a családformák állami rangsorolása és a magzatvédelem ügyében.
Nem is beszélve arról, hogy egy olyan párt van hatással a társadalomra, amelynek támogatottsága a közvélemény-kutatók szerint önmagában nem kimutatható.
Élettársi kapcsolat - véged
– Jelenleg a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű emberek esetén családjogi intézmény, vagyis ezek a párok örökölhetnek egymástól, adó- és illetékkedvezményeket kaphatnak, a gyerekek örökbefogadásán kívül minden olyan jog megilleti őket, ami a házaspárokat. A tervezet családfogalma azonban ellentmond ennek – magyarázta Dombos Tamás a Népszabadságnak. A civil érdekvédő szerint tovább növeli a bizonytalanságot, hogy készül az új polgári törvénykönyv tervezete is. Ennek egyik várható újítása, hogy a korábbiaknál erőteljesebben ismeri el az élettársi kapcsolatokat, mert Magyarországon is egyre többen választják ezt az együttélési formát.
Székely László, az új Ptk. előkészítését irányító kormánybiztos néhány hónapja úgy nyilatkozott, hogy az új polgári törvénykönyvben például a kapcsolat vége után bármelyik különnemű élettárs kérheti a bíróságtól a közösen használt lakás további használatának rendezését. A tervezet szerint ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott, akkor a volt élettárstól tartást is lehetne követelni.
A törvény csak azokat a családokat védi majd, akik a kereszténydemokrata beterjesztők normái szerint élnek és biztos jövedelmük is van - tette hozzá Lendvai Ildikó. Az MSZP-s politikus felhívta a figyelmet: olyan területre engedik be az államhatalmat, amelyhez semmi köze sincsen. – Az állam helyettünk akarja eldönteni, melyik családforma a „jó” és a „rossz” nekünk. Családnak eleve csak a házasságot tekintik, illetve a szülő és a saját vagy örökbe fogadott gyermek kapcsolatát. A törvény szemében tehát többé nem család a még gyermektelen élettársi közösség, és nem számít családtagnak az élettárs sem, aki társával közösen neveli annak gyermekét - közölte a politikus.
Ellentmond
Dombos Tamás jogvédő szerint nemcsak ennek, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának is ellentmond a KDNP-s képviselők által benyújtott „nem értéksemleges” családvédelmi törvénytervezet. A bíróság ugyanis nemrég mondta ki egyik ítéletében, hogy az együtt élő párok nemtől függetlenül családot alkotnak. A jogvédők a családvédelmi törvény szerintük diszkriminatív jellege miatt az Európa Tanácshoz és az Európai Parlamenthez fordultak.
– Hogy mi következik a családvédelmi törvénytervezetből, az attól függ, hogy milyen törvényekben, rendeletekben kerülnek kidolgozásra a részletek. Ez a tervezet ugyanis csupa olyan megfogalmazást tartalmaz, melyek mindent, így a konkrét következményeket is a jövőbeni szabályokra bízzák – mondta a
NépszabadságnakLövétei István alkotmányjogász, aki szerint ez némileg ellentmond a modern törvényhozási rendszereknek.Nehezen megbecsülhető gyakorlati következmények
A javaslat megismétli az Alaptörvény vitatott rendelkezését, amely szerint a magzati életet már a fogantatás pillanatától törvényi védelem illeti meg. Immár a második kétharmados törvény teszi lehetővé az abortusz szabályozásának szigorítását, de az esemény utáni tabletta betiltását is - hívta fel a figyelmet Lendvai Ildikó, az MSZP politikusa.
Lövétei István szerint mindebből nem következik az abortusztörvény szigorítása.– Lehet úgy értelmezni ezt a mondatot, hogy felül kell vizsgálni az abortusztörvényt, mert ellentmond ennek a kitételnek. Azonban nem következik egyenesen a törvény szövegéből a felülvizsgálat szükségessége – teszi hozzá. Hasonlóan vélekedik arról a részről is, amely szerint az állam a gyereket nevelő családok jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe kell hogy vegye a gyerekneveléssel kapcsolatos költségeket.
– Kétértelmű ez az utalás is, nem jelenti egy az egyben a gyerekek után járó adókedvezmények bebetonozását. Bármely kormány mondhatja ugyanis egy új adórendszer kialakításánál, hogy ők figyelembe vették a gyereknevelés költségeit, csak másképp – fogalmaz. Szerinte a „gyermekvállalásból adódó nyugdíjhátrányok” ellentételezése is csak egy lehetőséget tartalmaz, amiből egyelőre nem következnek konkrétumok.
Lendvai Ildikó ennél sötétebben látta az ügyet. – A törvénytervezet jámborsága arra már nem terjed ki, hogy a szegény családoknak is egyenlő támogatást biztosítson. Ellenkezőleg: kétharmados törvénnyel betonozzák be a gyerekek utáni adókedvezmény mai rendszerét. Vagyis szándékuk szerint továbbra is kisebb támogatás jár annak a gyereknek, akinek a szülei keveset keresnek, elvesztették munkájukat, rokkantak vagy egyszülős családban élnek. Helyesebb lenne a családvédelmi törvényt „egyes családok védelmét szolgáló törvénynek” nevezni. A törvény csak azokat a családokat védi majd, akik a kereszténydemokrata beterjesztők normái szerint élnek és biztos jövedelmük is van - közölte az MSZP-s politikus.
A gyerekek se rakoncátlankodjanak
Lövétei István szerint a család fogalmának meghatározása is csak akkor jár gyakorlati következményekkel, ha egy másik szabályban kimondják, hogy például csak a családok kaphatnak lakástámogatást vagy adókedvezményt. Emlékeztet arra, hogy a törvénytervezet számos eleme, például a szülők és a gyerekek jogai és kötelességei vagy a várandós, kisgyerekes nők kiemelt munkajogi védelme jelenleg is szabályozva van. – Egy értékrendszert fektettek le a javaslatban, egyelőre nehezen megbecsülhető gyakorlati következményekkel – összegez.
Az MSZP politikusa ismételten borúlátóbb. Lendvai Ildikó szerint a gyerekek se rakoncátlankodhatnak többé: törvény fogja előírni kötelességeiket. A kiskorú gyermek kötelessége például, hogy „tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól”. – Jaj nektek, gumicukorfüggő, csokikedvelő óvodások, kisiskolások! A törvény szigora lecsap rátok. Hogy miért? A törvény indoklásának kellően komor szavai szerint „Minden közösségnek szüksége van szabályokra, így a család harmonikus működése is megköveteli a kötelezettségek és jogok minimális szintű rögzítését”. A jövőben pedig helyettünk ezt is az állam teszi meg, benyomulva a gyerekszobába és a hálószobába is - írt a politikus közleménye.
Lendvai szerint nem lesz könnyű dolga a médiaszolgáltatóknak sem: kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének tiszteletben tartásával nyújtani. Nem tudni, milyen sors vár Mikszáth Különös házasságára, az Anna Kareninára, az Otellóra vagy a Bovarynéra …