Mi hazánk: a pénzhatalom most bankok mellett tankokkal is támadja a nemzetek Európáját

Az alakját évtizedek óta rendszeresen változtató internacionalista hatalom elleni küzdelem fontosságáról beszélt a Mi Hazánk Mozgalom elnöke a párt által vasárnap, a budapesti Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

Pénzhatalom, internacionalizmus, Ukrajna elleni retorziók

Toroczkai László azt mondta: Magyarország akkor volt szabad utoljára, amikor 1956-ban néhány dicső napra a magyar forradalmárok, a hősök, a bátrak szabaddá tették. Hangsúlyozta, az az erő, amely ellen 66 éve küzdöttek honfitársaink, most is jelen van, és nem szabad megengedni, hogy a dolgozó emberekkel fizettessék meg kártétele árát.

Megfogalmazása szerint: „ez a gólem a pénzhatalom uralma, amely álcát, ruhát, formát váltva, de ugyanazt teszi, amit a második világháború után tettek Magyarországgal és tettek Európával; most bankok mellett tankokkal is támadja a nemzetek Európáját, hiszen bármire képes, amire szükség van hatalma kivívásához, megtartásához.”

Az ellenzéki politikus szerint az ukrajnai háborúban irgalmatlan, brutális szemfényvesztés zajlik, és ilyenkor a gólem megmutatja igazi arcát, őrjöngve követel vért". Toroczkai László közölte, a Fidesz és a balliberális oldal azért nem csatlakozik ehhez, mert a magyar nép bölcsebb és józanabb sok más európainál, és a közvélemény-kutatások szerint a kontinensen a legnagyobb nyugalommal szemléli a szomszédságunkban zajló háborút.

Arról beszélt, össze kell fogniuk az európai nemzeteknek, „mert nem fogjuk tudni ezt az internacionalista ellenséget egyedül legyőzni”, ennek alapja pedig egy új, a bolgár-lengyel-magyar együttműködésen alapuló szövetség lehet.

Ukrajna ellen a pártelnök „kőkemény gazdasági és politikai retorziókat” sürgetett, amiért a munkácsi várról eltávolították a turulszobrot, és kijelentette, „a jelenlegi kijevi rezsim tudatos magyarellenes politikát folytat”.

Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, honvédelmi kabinetjének elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Corvin köz „a forradalom szíve, a nemzeti ellenállás központja” volt 1956-ban, majd hozzátette, a küzdelmet folytatni kell, hiszen „kimentek a tankok, de bejöttek a bankok”.

Az elmúlt három évtized közös, a Fideszt és a szocialistákat is terhelő szégyenének nevezte, hogy nem számoltak el a kommunista múlttal, az állambiztonság örökségével, nem vonták meg az akkori prominensek extranyugdíját, és nem adtak ilyen juttatást az ellenállás hőseinek.

Pongrátz András 1956-os szabadságharcos kijelentette, a Fidesz jól vezeti ezt az országot, de mindmáig elmaradt a kommunista múlt örökségének felszámolása, így szükség van „az egyetlen radikális jobboldali nemzeti pártra”, a Mi Hazánk Mozgalomra. Közölte, 1956-ban a magyarok nem béketárgyalásért harcoltak, hanem azért, hogy az oroszok „menjenek a francba, hagyjanak nekünk békét”.

(Kiemelt kép: Budapest, 2022. október 23. Pongrátz András 1956-os szabadságharcos díszlövést ad le egy korabeli ágyúval a Mi Hazánk Mozgalom megemlékezésén a budapesti Corvin közben az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján, 2022. október 23-án. MTI/Soós Lajos)