Mesteri húzás: a BKK drágábban adja a hetijegyét a félhavi bérletnél
A BKK úgy drágította a hetijegyét, hogy közben változatlan áron árulja a havijegyet, vagyis bárki, aki hetijegyet vesz, az magát károsítja meg.
Több mint 30 százalékkal drágul a Budapest-hetijegy. A BKK terméke szeptember 1-je óta az addigi 4950 forint helyett 6500 forintba kerül. A Telex által kiszúrt áremelés persze önmagában nem újdonság, válság van, infláció van, ám a módja finoman szólva is unortodox.
Drágább a heti jegy a félhavi bérletnél
A hetijegy drágítása persze nem egyedülálló: a napijegy 1650 forintról 2500-ra drágul, ami 51,5 százalékos emelést jelent, és ugyanilyen arányban nőtt a Budapest csoportos 24 órás jegy ára (3300-ról 5000 forintra).
Csakhogy egy olyan struktúrában, amely elegyíti a különböző jegy- és bérlettípusokat – az időalapúakat és az utazás számához kötött, vonaljegy típusúak –, könnyű vakvágányra futni, ha nem rendszerszintű az árváltoztatás. Ebbe a BKK-nak sikerült is beleszaladnia: a félhavi, 15 napos bérletek árához nem nyúltak, csak a hétnaposokéhoz (amiket valamiért nem is hetibérletnek, hanem hetijegynek hívnak).
Mivel a félhavi bérlet ára 6300 forint volt – és maradt –, az a helyzet állt elő, hogy szeptember 1-jétől 15 napra 200 forinttal olcsóbb a bérlet, mint a 7 napra érvényes jegy (6300 vs. 6500 forint) – írja a lap.
Ez azt jelenti, hogy ilyen jegyet egyszerűen nincs értelme venni.
Egyébiránt egy kedvezmény nélküli egyhavi felnőtt bérlet 9500 forint, vagyis ár-érték alapon messze legkifizetődöbb ezt a bérlettípust választani.
(Kiemelt kép: A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) átal üzemeltetett menetjegykiadó automatából vásárolnak utasok jegyet a Szent Gellért tér-Műegyetem metróállomás aluljárószintjén. MTVA/Bizományosi: Róka László)
