Merkel nyitottabb bánásmódot követelt Orbántól az ellenzékkel

A sajtófotósok kedvéért végül Angela Merkel és Orbán Viktor kezet fogott egymással, mosolyuk gépies volt. Alig egy perccel korábban a legújabbkori német-magyar történelem egyik leghevesebb nyilvános miniszterelnöki szópárbajára került sor közöttük. Arra a Merkelnek feltett újságírói kérdésre, hogy szóba került-e Orbán „illiberális demokráciával” kapcsolatos elképzelése, Orbán válaszolt. „Nem minden demokrácia feltétlenül liberális. És ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, akkor az olyan privilégiumot követel egy ideológiai rendszernek, amit mi nem adhatunk meg”.
Orbán ezzel megerősítette annak a programadó beszédnek a fő mondanivalóját, amellyel tavaly nyáron a romániai Tusnádfürdőn feltűnést keltett és bírálatot váltott ki. Akkoriban a jó szándékú kommentátorok azt gondolták, hogy Orbán ezzel csupán a gazdasági liberalizmusnak üzent hadat. A magyar kormányfő most meghazudtolta ezt a feltevést. Számára ez a demokrácia és nem a gazdaság jelzője.

Az NGO-k zaklatása

Korábban Merkel egyértelműen, bár finoman beágyazva világossá tette, hogy a liberalizmus ugyanúgy hozzá tartozik a demokráciához, mint a szociális gondolkodás és a konzervatív értékek. A demokráciával összefüggésben „semmit nem tud kezdeni” az „illiberális” fogalommal. A sajtót pórázon tartó orbáni politikával és a nem kormányzati szervezetek zaklatásával összefüggésben a kancellárasszony elmondta: „rámutattam arra, hogy egy demokráciában még akkor is fontos megbecsülni az ellenzék-, a civiltársadalom- és a média szerepét, ha az embernek jelentős többsége van”.

Merkel még egyértelműbb volt később, az Andrássy Egyetemen diákokkal folytatott beszélgetésben, ahol a valódi címzett – Orbán – nem volt jelen: nem kellene a nem kormányzati szervezeteket „külföldi hatalmak ügynökeiként” démonizálni. A kancellárasszony ezzel Orbán tavaly nyári fenyegetéseire utalt, amelyek szerint intézkedéseket hoznak a külföldről támogatott egyesületekkel szemben, azzal az érveléssel, hogy azok „külföldi érdekeket” szolgálnak. Ennek megfelelően zaklatják jelenleg a Norvégiából finanszírozott magyar szervezeteket.

A Magyarország részéről nagyon erőltetett Merkel-látogatás előtt a magyar elemzők azon törték a fejüket, vajon ezzel a kancellárasszony felértékelheti-e érdemtelenül Orbánt, azzel együtt hogy politikája demokráciailag kétes. A látogatás előestéjén magyarok ezrei vonultak utcára és követelték, hogy Merkel dorgálja meg Orbánt. Hogy e párbaj győztese Orbán vagy Merkel, az továbbra is vita témája lehet.

Oroszország-ellentétek

Jól értesültek valószínűnek tartják, hogy a kulisszák mögött az Orbán által magas adóval sújtott RTL-Klub sorsa is szóba kerülhetett. A TV-csatorna a luxemburgi RTL-anyavállalaton keresztül a német Bertelsmann-konszernhez kapcsolódik. Az RTL és a magyar kormány már Merkel látogatása előtt megkezdte a tárgyalást, amelynek végeredményeként az RTL-Klub reklámbevételeire kiszabott adó mértékét valószínűleg tíz százalék alá csökkentik. Tavaly nyáron az Orbán-kormány törvényt fogadtatott el a reklámbevételek megadóztatásáról, amelynek értelmében valamennyi médiavállalkozás közül a legnagyobb – 50 százalékos – adó az RTL-t terhelte.. Ezután az RTL – Klub egy csapásra pusztán szórakoztató csatornából nyomozó szervezetté alakult át, amely az Orbán-klán korrupciógyanús ügyeskedéseiről tudósított. Kérdéses, hogy egy megegyezés után továbbra is így marad-e.

Nem volt százszázalékos egyetértés az Ukrajna-Oroszország kérdéskörben sem, amely Berlin tervei szerint a megbeszélés főtémája volt. Jóllehet Magyarország, ha morgolódva is, de betartja az Oroszország elleni szankciókat. Merkel és Orbán abban is egyetértettek, hogy nem irányulhat Ukrajnába német fegyverszállítás. És mégis voltak árnyalati különbségek. Orbán azt hangsúlyozta, hogy Magyarország 80 százalékban függ az orosz gázszállításoktól, amire Merkel azzal válaszolt, hogy Németország is Oroszországból szerzi be a gázt, és a német gazdaság is szenved a bevezetett szankciók miatt.

Fordította: dr. Gonda László