Terrorcselekménnyel fenyegetőzött egy budapesti fiatal pünkösdhétfőre időzítve, bár viccnek szánta, börtön várhat rá

2020. június 2., 09:26

Szerző:

"Egy fiatalkorú a világháló segítségével úgy tett, mintha terrorista lenne, aki merényletekre készül. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal együtt azonosította, majd felelősségre vonta" - írja a budapesti főügyészség a Terrorcselekménnyel fenyegetőzni nem menő című közleményében.

Azt írják, egy partnerszolgálat május 27-én hivatalosan arról tájékoztatta a Terrorelhárítási Központot, hogy az önmagát az Iszlám Államhoz kötő személy – egy népszerű közösségi oldalon – merényleteket helyezett kilátásba Németországban, Magyarországon valamint Japánban.

Az arab és angol nyelven kommunikáló fiatal a budapesti merénylet időpontját pünkösdhétfőre tette.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészeinek és a Terrorelhárítási Központ felderítőinek az ünnepek előtt csak néhány nap állt rendelkezésre, hogy a terrorcselekmény előkészülete miatt indult nyomozásban felderítsék az elkövető kilétét és a terrorfenyegetés nagyságát, írja az ügyészség. A nyomozásban az Eurojust, az Európai Unió bűnügyi együttműködési szerve és külföldi ügyészi és felderítő szervek is segítettek.

Hatan támadtak meg egy nőt a IX. kerületben
Fotó: Mihádák Zoltán

Május 29-ére azonosították az egyébként fiatalkorú magyar elkövetőt, majd a május 30-án tartott kutatáson megállapították, hogy a fenyegetés nem valós.

A Btk. 316. §-ába ütköző terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette miatt kihallgatott fiatal a cselekményt beismerte.

Terrorcselekménnyel fenyegetőzni nem tréfa, hanem két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény

- írja az ügyészség, és hozzáteszi: "azért, hogy az állami szervek kényszermentesen biztosíthassák a közrendet, minden fenyegetést komolyan kell venniük, és akkor is bűncselekmény valósul meg, ha valaki csak színlelte, hogy terrorcselekményt kíván elkövetni".

A szakember szerint továbbra is figyelni kell a maszkhasználatra, a távolságtartásra, mert bár jók az oltási adatok, de sokkal több embert kell még beoltani, hiszen a nyájimmunitásról csak 80-90 százalékos átoltottság után lehet beszélni.