Mentőövet kapott, megmenekül az államosítástól és tovább működhet az Ámbédkar Iskola
Nemrégiben adtuk hírül, hogy a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek gimnáziumi érettségit adó, 12 éve működő második esély iskola, a Dr. Ámbédkar Gimnázium olyan súlyos válságba került, hogy a bezárás fenyegeti. A válság nem a fenntartó buddhista egyesület – a Dzsaj Bhím Közösség – menedzsment-hibája, hanem az Orbán-kormány oktatáspolitikája miatt alakult ki. Az évek óta egyre súlyosabb helyzet mögött a mobilitási utakat lezáró intézkedések sorozata áll. Ezek közül az első a 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettség volt, ami azonnal hatott a legszegényebb családok gyerekeire: ahol az egy főre jutó havi jövedelem pár ezer forint, ott a munkanélküli ellátások 52 ezer forintos nettó jövedelme olyan mágnes, amely kitereli a szegény tanulókat az iskolapadból. Az újabb csapás a szakképzés megemelt támogatása volt: a hiányszakmákat oktató iskolákban a tanulók több tízezer forintos havi ösztöndíjakat kapnak.
Ez annak ellenére is így van, hogy a szakképzés minden munkaerőpiaci mérés szerint zsákutca, onnan kikerülve a fiatalok nem kapnak olyan stabil tudásalapokat, amelyekkel tartósan el tudnának helyezkedni. Mégis, a kormány, a Szabóky Adolf elnevezésű kiemelt ösztöndíj támogatással ide vonzotta a szegény családok gyerekeit. Ezek az intézkedések, súlyosbítva az egyházi fenntartók térnyerése miatt kialakuló egyre erőteljesebb oktatási szegregációval az általános iskolákban, oda vezettek, hogy a hátrányos helyzetű roma gyerekek évről-évre egyre kisebb számban vállalkoznak a gimnáziumi érettségi megszerzésére. Így a Dr. Ámbédkar iskola az elmúlt két évben egyre nehezebb helyzetbe került, a csökkenő gyereklétszám miatt finanszírozási nehézségek sorával kellett megküzdenie.
Balog Zoltán korábbi humánminiszter jótékonyságból többször is segítséget nyújtott az iskolának, de a kormány oktatási intézkedéseinek a legnehezebb helyzetben vergődő társadalmi rétegre gyakorolt negatív hatásait miniszteri kegygyakorlással nem lehet ellensúlyozni.
Az Emmi azonban ahelyett, hogy a válság kialakulása mögötti okot kezelte volna – azaz a Szabóky Adolf ösztöndíjhoz hasonló támogatást kínált volna azoknak a hátrányos helyzetű roma gyerekeknek, akik nem hiányszakmát, hanem a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából legalább annyira fontos gimnáziumi érettségi megszerzését választják – elkezdett olyan kommunikációt folytatni, amellyel lényegében a Dr. Ámbédkar Iskola vezetőire tolta a felelősséget az intézményben kialakult helyzetért. Megoldási javaslatuk az volt, hogy átveszik az iskolát, azaz államosítják, így az megmenekülhet a csődtől. Az Emmi – és személyesen Maruzsa Zoltán, oktatásért felelős helyettes államtitkár – pontosan tudta, miért került csőd szélére az intézmény, mégsem ott akartak beavatkozni, ahol a probléma keletkezett, azaz az ösztöndíjazásnál.
Időközben azonban a szakképzés stratégiai átalakítása megoldást kínált fel. A 168 Órának Palkovics László úgy nyilatkozott, hogy 2016-ban, amikor meglátogatta a Dr. Ámbédkar Iskolát, úgy találta, az iskola életre hívói, Orsós János és Derdák Tibor pedagógusok fontos munkát végeznek.
– Arra tették fel az életüket, hogy ezeknek a nehéz helyzetben lévő gyerekeknek érettségit adjanak, és ezt mindenképp támogatni kell
– mondta lapunknak. Palkovics László a tárcája alá tartozó szakképzésért felelős államtitkársággal közösen azt a megoldást dolgozta ki, hogy a Dr. Ámbédkar Iskola 2020-tól technikumként működhessen tovább. Azaz: az első négy évben megszerzik a gyerekek az érettségit, az ötödik évben pedig szakmához juthatnak. A gyerekek kilencediktől pedig ösztöndíjat kapnának. A 2020-ig tartó átmeneti időszakot pedig úgy oldaná meg a miniszter, hogy szakképzési megállapodást kötne az iskolával, így a finanszírozása stabilizálódna az intézménynek.
Vagyis a Dr. Ámbédkar Iskola megmaradhatna annak a közösségnek a fenntartásában, amelyik életre hívta, miközben az innovációs tárcától érkező ösztöndíjakkal vissza lehetne csábítani a gyerekeket az érettségit adó, különleges pedagógiai programot kínáló intézménybe.
