Méminvázió

Karinthy Frigyes úgy mérte a humor terjedési sebességét, hogy elmondott egy viccet a budai Hadik kávéházban, majd átsétált másik törzshelyére, a pesti Centrálba, s megvárta, míg visszahallja valakitől a viccét. Ám Karinthy kora óta a világ mérhetetlenül fölgyorsult: az internettel a poén is digitális sebességre kapcsolt. Trenddé vált a mémezés.

A mém általában gúnyolódó szöveges kép, lájkolással „szaporodik” a közösségi oldalakon, és bárkivel megosztható egy gombnyomással. Rényi András művészettörténész, a Milla egyik alapítója szerint a mémekkel új virtuális népművészet jött létre.

– Az internet már széles rétegek számára elérhető, a photoshopot könnyű kezelni, így szinte bárki alkothat mémeket. Nem kell hozzá más, csak humor és jó ötlet. Annál jobb a mém, minél harsányabb, minél ütősebb.

A mémezők célkeresztjébe többnyire közszereplők, celebek, politikusok kerülnek. Persze a megsemmisítő röhögés ellen senki sem védett. A neten már megtalálhatók a „Top mém” webszájtok a világ legröhejesebb vizuális poénjaival.

A hasonló magyar oldalakon a honi közélet abszurditásai a vezető témák. „Digitális népművészeink” előszeretettel figurázzák ki Orbán Viktort, de Schmitt Pál volt „álamföt” sem kímélték. Jut a népi vitriolból Matolcsy Györgynek, Hoffmann Rózsának, Semjén Zsoltnak is.

Amikor tavaly a Facebookon megalakult a „Nevezzük át Tarlós Istvánt” oldal, a HVG interjút készített a főpolgármesterrel, aki a „kommunikáció akrobatáinak” nevezte a mémezőket. Hozzátette: „Nem akarok általánosítani, de az anonim internetes üzengetések engem arra emlékeztetnek, amikor az ávósok a tetőcserepek mögül lövöldöztek a forradalmárokra.”

Tarlós értelmezésében tehát a mémezők a világháló sűrűjében rejtőző „ellenforradalmárok”. Ez olyan agyrém, hogy mém is lehetne...

A Facebookon szerveződő Milla gyakran tesz közzé felhívásokat vállalkozó szellemű mémezőknek: alkossanak képeket „pártunk és kormányunk” aktuális őrültségei kapcsán. Darányi András kommunikációs szakember – aki szintén Milla-alapító – lapunknak elmondta: egy-egy témafelvetés kiírása után százával kapták a photoshopolt képeket, amelyek bekerültek az facebookos galériájukba. Kevés a névvel vállalt mém, mert nem az a fontos, hogy kik készítik, ugyanis a műfaj lényegéhez tartozik az anonimitás: nem az alkotó fontos, hanem a tartalom.

– Az ilyen akciók arra ösztönzik az embereket, ha nem tetszik nekik a rendszer, minden lehetséges módon fejezzék ki azt. Akár egy mémmel, mert ezzel is formálhatják a közvéleményt. A lényeg, hogy ne hallgassanak, ne tűrjenek némán – magyarázza a kommunikációs szakértő.

Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint a mémek terjedése is jelzi: egyre inkább változik a közéleti aktivitás terepe.

A magyarok többsége utálja a pártokat, nem akar politikai gyűlésekre járni, ugyanakkor saját személyes terében nagyon is aktívan foglalkozik az őt érdeklő közéleti kérdésekkel. És a számítógép sokaknak már otthonosabb közeg, mint utcára vonulni.

– A virtuális és a valóságos közélet mindinkább „összecsúszik”. Akik látszólag közönyösek a közügyek iránt, a közösségi hálókon hangadóvá válhatnak, s társakra találhatnak digitális agorákon.

A mémek által a kisember is lehet véleményvezér. Darányi András említi is: a nagyobb Milla-tüntetések után a Facebook-oldalukra feltett tartalmaknak olykor nagyobb a nézettségük, mint az aznapi közszolgálati híradóknak. A mémek, blogok demokratizálják a médiát.

Az új virtuális népművészet egyszerű, erős vizuális üzeneteit sokan megértik, ezért is olyan nagy a hatásuk. Sokkal többet elárulnak a társadalom állapotáról, mint, mondjuk, a pártok fizetett politikai reklámjai.

A börtönéből kiengedett azeri baltás gyilkos esete is megihlette a mémezőket. A bal­­­­­­ta fejbe vágós képek tömegén tűnt fel. Az egyik változaton a Fidesz „F” betűje fejszévé alakult. A méme­­sített na­­­rancs­­sárga logó szinte belevési az emlékezetünkbe a „baltás párt” toposzát.

Egy másik összemontírozott képen Orbán Viktor az azerbajdzsáni elnökkel tárgyal: kezében baltát lóbál, arcán pénzsóvár mosoly. A mém mint visszatérő motívum egyben véleményközösséget is teremt, félszavakból is megértjük egymást: a balta a pénzért kiárusított kormányzati erkölcs szimbóluma lett.

Rényi András úgy véli, a reklámiparban, politikai marketingben az egyik legfontosabb cél megragadni az emberek figyelmét. De az információdömpingben ez egyre nehezebb.

– Valójában mindenki szeretne mémmé válni: kiemelkedni a többiek közül, feltűnni a valós és a virtuális terekben.

A politikusok is mindent megtesznek ezért, csakhogy sokszor nagy árat fizetnek érte.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a TV 2 Frizbi című bulvárműsorában jelentette be, hogy három párttársával egyhetes éhségsztrájkba kezdenek a Kossuth téren – tiltakozásul a Fidesz-kormány előzetes választási regisztrációja ellen. Gyurcsány koplalóakciójával azonnal átvette a vezetést a hazai „Top mém” mezőnyében.

A viccre éhes poénvadászok nem kegyelmeztek neki. Egyik képen „Fletó” a Sötét Erők Lovagja a Csillagok háborújában, lézerkarddal hadonászik egy cekkeres néni előtt, a másik fotón homlesznek tüntették fel az exminiszterelnököt. Bár sikerült a figyelem középpontjába kerülnie, a népi humor lesújtóan ítélkezett róla.

A mémezők elképesztő gyorsasággal képesek lecsapni minden politikai magas labdát. A családon belüli erőszakról szóló törvény parlamenti vitáján szeptember 10-én, hétfő éjjel a fideszes Varga István – egyebek mellett – kijelentette: „A nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni. Majd ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor mehet önmegvalósítani meg emancipálódni.” Másnap reggel a Facebookon már tucatszám sokasodtak a Vargát mardosó mémek. A kormánypárti honatya felszólalása sokakban a kommunista időket idézte fel. Az egyik szocreálos gúnyképen dagadó muszklival kérdi egy munkásnő: „És te szültél ma már?”

A mémek természetrajzához tartozik, hogy élettartamuk rövid. A sokszor látott fotók unalmassá válnak, a téma „lecseng”. Ám mivel a honi közéletben szinte naponta robban új botrány, a mémrajzás megállíthatatlan.