Megdőlt a melegrekord
Hétfő után kedden is megdőlt a fővárosi melegrekord, emellett a napi legmagasabb széllökés több mint 60 éves rekordja is.
Újabb melegrekordot mértek Budapesten. A Magyar Meteorológiai Szolgáltató Zrt. azt közölte, hogy a tavaszias időben a fővárosban az újpesti állomáson 17,8 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami új legmagasabb napi maximumhőmérsékleti rekord a fővárosban. A korábbi rekord 17,4 fok volt, azt Lágymányoson mérték 2004-ben.
Tájékoztattak arról is, hogy megdőlt a fővárosi napi legmagasabb széllökés rekordja is megdőlt: a János-hegyen óránkénti 93,6 kilométeres széllökést mértek. A korábbi rekordot, az óránkénti 86,4 kilométeres széllökést 1962-ben regisztrálták a Budapest Országút meteorológiai állomáson.
A HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy országszerte 9-14 fokkal volt melegebb kedden, mint a sokévi átlag, de ez még mindig nem volt elég az országos melegrekordhoz, ami 21 Celsius-fok volt erre a napra vonatkozóan.
A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek már, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink – olvasható a szolgáltató honlapján.
Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.
Milyen hatással van a szervezetünkre télen a hirtelen jött meleg?
A hirtelen jött meleg télen nem csak kellemetlen érzést okozhat, hanem néhány egészségügyi problémát is előidézhet. A hőmérséklet hirtelen változása miatt szervezünk is drasztikus változásokat kell, hogy végrehajtson. Először is gyorsan válhatunk dehidratáltakká. A meleg időszakban az emberi test gyorsabban veszíti a nedvességet, mint ahogy pótolni tudja azt. Az izzadás során ugyanis nem csak víz, hanem fontos ásványi anyagokat (elektrolitokat) is veszítünk. Előfordulhatnak cirkulációs problémák, hiszen a szervezetünk gyorsan próbálja lehűteni magát, ami sok energiát igényel, és nagyobb terhelést jelenthet a szív- és érrendszernek.
Ebben az esetben javasolt, hogy időnként nyissuk ki az ablakot, szellőztessünk, igyunk elegendő vizet vagy vizet pótló italokat és viseljünk könnyedebb ruházatot. Ha azonban komoly egészségügyi problémákat tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Demjén Natália)