Megvan a tízezer!

- Sikerült összegyűjteni a tízezer támogatót. Gratulálunk!

– Kemény időszakon vagyunk túl, húsz napunk sem volt a támogatások megszerzésére. Csak szeptember 10-én tudtuk elkezdeni az aláírásgyűjtést, és 27-én már átléptük a tízezres határt. Sokan önkéntesen segítettek nekünk. Nem folytattunk toborzást, nem rendeztünk kampányt, mert ez ellenkezik az elveinkkel. Csupán arra kértük azokat, akik ismernek minket: ha fontosnak tartják a munkánkat, fejezzék ki azzal, hogy mellénk állnak.

– Lelkészként végiggondolta, miért kapták ezt az újabb próbatételt?

– Bíztunk abban, hogy meglesznek a támogatások, de ilyen mértékű szolidaritásra, ennyi önzetlen gesztusra nem számítottuk. Egyik lányom írta: az elmúlt évtizedekben mindig feltétel nélkül segítettünk a hozzánk fordulóknak. Nem vártunk érte se köszönetet, se hálát. Most mi kerültünk olyan helyzetbe, hogy mások segítségére szorultunk. És legalább ugyanannyi feltétel nélküli szeretet kaptunk vissza. Ez megrendítő, új érzés. Rengeteg erőt ad nekünk a szolgálatunk folytatásához.

– Az országgyűlés augusztusban újra módosította az egyházi törvényt. Azok a vallási szervezetek, amelyektől korábban megvonták az egyházi minősítést, visszakapják titulusukat. Ugyanakkor a Parlament dönt arról: ki lehet közülük kiemelt, „bevett egyház”. Csak ők juthatnak az egyházaknak járó plusz állami támogatásokhoz, adókedvezményeket. Az újabb módosítást az alaptörvényben is rögzítették.

– Ez az egész csupán cinikus politikai játszma. Az Alkotmánybíróság és az Európai Tanács Velencei Bizottsága is törvénytelennek nyilvánította a Fidesz korábbi, 2011-es egyházi törvényét. A vallásszabadság megsértése miatt az Unió és Amerika is többször elítélte az Orbán-kormányt. A nyomásnak engedve írták át újból az egyházi törvényt. Ebben látszólag engedményeket tettek, visszakaptuk az egyházi nevet. Valójában azonban tovább nehezítették a vallási közösségek helyzetét. Például új szabályként elrendelték, hogy csakis az válhat „bevett egyházzá” aki tízezer tagot igazol. Különben a személyi adó 1 százalékát sem igényelhetik, és minden más kedvezménytől is elesnek. A politika tehát ugyanúgy diszkriminál a vallási szervezetek és hitelvek között. Ilyen a civilizált világban sehol nincs.

– A hazai kisegyházak közül egyedül önök gyűjtötték össze a tízezer támogatót. A többiek meg se próbálták?

– A hatalmi önkénybe sokan belefáradtak, elfásultak. Reménytelennek látják a küzdelmet. Mi viszont úgy gondoltuk: miért könnyítsük meg a Fidesz dolgát azzal, hogy meg se próbáljuk a feltételeit teljesíteni? Egyeztettünk több kisegyház vezetőjével is. Akadt, aki elmondta: elvi alapon sem akar belemenni az újabb politikai megmérettetésbe. „Bevett egyház” ugyanis kormányzati előírás szerint csak az lehet, aki a közös társadalmi célok érdekében alkalmas az együttműködésre. Hogy ez pontosan mit jelent, senki sem tudja. De az egyházfők közül többen úgy értelmezik: hűségnyilatkozatot kellene tenniük a kormánynak. És erre nem hajlandók.

– Önök aláírták az együttműködési nyilatkozatot?

– Semmiféle nyilatkozatot nem nyújtunk be. Nem hiszem, hogy ennyi év után bizonygatnunk kellene társadalmi elkötelezettségünket. Több, mint húsz iskolát tartunk fenn, 3200 szegény, hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítunk tanulási felzárkózási lehetőséget. Hajléktalan szállót és kórházat működtetünk, öt idősek otthonát. 800 embernek adunk munkát. A parlamenti képviselőknek lelkiismeretük alapján kell eldönteniük, érdemlünk-e egyházi támogatást. Minden képviselőt levélben fogom kérni: valóban tiszta lelkiismerete szerint ítélkezzen rólunk. S ezt nyílt levélben is közzé teszem.

– A tízezer támogató névjegyzékét is be kell mutatni a kormányhivatalnak? Mi a garancia arra, hogy nem kerülnek az adatok a „Kubatov listára?”

– A törvény azt írja elő: a támogatásokat igazolásra alkalmas módon kell benyújtanunk. Felkértünk egy közjegyzőt, ő hitelesíti a dokumentumokat, és az ő igazolását nyújtjuk be. A névjegyzéket nem adjuk ki, erre nem kötelezhetnek minket. Ilyen elvárásai még az átkosban sem voltak az akkori Egyházügyi Hivatalnak, a rendőröknek is megtagadtuk, hogy listázzák a tagjainkat. Most sem fogjuk engedni.

– Pedig a Fidesz-kormány tényleg lojalitást vár azoktól egyházaktól, amelyeknek kegyeket osztogat.

– Minden törvényes feltételt teljesítettük. Egyéb pártszolgálatokra szabad embereket nem kényszeríthetnek. Ha mégis elutasítják a kérelmünket, egyértelműen bebizonyítják: politikai alapon szelektálnak az egyházak között.

– Miikor határoz a Parlament?

– Nem megy az olyan gyorsan! Első lépésként az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltánnak kell benyújtanunk az igazolásokat és a kérvényünket. Ezeket az általa összehívott bizottság fogja megvizsgálni. A teológusból, egyházjogászból, vallástörténészből álló grémium eldönti, egyáltalán a Parlament elé kerülhet-e az ügyünk. Ez önmagában is abszurd, ha belegondolunk, korábban az Akadémia sem vállalta, hogy ítélkezzen arról: ki lehet egyház és ki nem. Ha az említett minisztériumi bizottság jóváhagyja a kérvényünket, aktáink átkerülnek a Parlament emberjogi bizottságához. Ennek elnöke a KDNP-s Lukács Tamás. Ők újra megvizsgálják a kérelmünket, sőt azt is mérlegelik, nem jelentünk-e nemzetbiztonsági veszélyt. Ha úgy látják, fennáll ennek a gyanúja, akkor az ügyünk átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, és ők folytatják az ellenőrzésünket. És ha megállapítják, hogy valamiért nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetünk, indoklás nélkül elutasíthatják a kérelmünket.

– Most viccel?

– Dehogy! Az egyházak vizsgálatának új eljárását valamelyik kereszténydemokrata képviselő javasolta. Mindenesetre lehetőséget ad arra, hogy bárkit indoklás nélkül elutasítsanak. Ám, ha netán mégis túljutunk ezen a bizottsági rostán is, következik a kétharmados parlamenti szavazás.

– Mennyi esélyt ad annak, hogy eljutnak a kétharmados igenes szavazásig?

– A hatalom azt hitte, tízezer aláírást úgysem tudunk összegyűjteni ilyen rövid idő alatt. Mégis sikerült. Nekem hivatalból is bizakodnom kell. Amióta megvonták az állami támogatásainkat egyik hónapról a másikra élünk. 2011-ben még igényelhettük az szja-t, de a számunkra felajánlott adóforintokat a mai napig nem utalták át nekünk. Az Isteni kegyelemnek, és az emberek önzetlen szeretetének köszönhetjük, hogy még létezünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elcsüggedjünk.