Megrongált Horthy-szobor: a bíró legyen ostoba?

A Somogy megyei Kerekiben május közepén állították fel Horthy Miklósnak, a két világháború közötti kormányzónak a szobrát, amelyet nem sokkal később Dániel Péter ügyvéd piros festékkel leöntött, és ráakasztotta a "tömeggyilkos", illetve "háborús bűnös" feliratokat. Tettével mintegy százezer forintos kárt okozott - írta az MTI.

Az ügyvéd ellen rongálás miatt indult büntetőperben szerdán első fokon, nem jogerősen a Siófoki Városi Bíróság kimondta a vádlott bűnösségét, ám büntetést nem alkalmazott, csupán intézkedést, abból is a létező legenyhébbet, a megrovást.

A bíróság szóbeli indoklásában többi között úgy fogalmazott: a "vádlottnak a szoborállítás elleni tiltakozása a jog által is méltányolt, erkölcsileg pozitív tartalmú, és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt, magatartásával azonban a szabad véleménynyilvánítás határait túllépte". A rongálási ügy indoklásában felmerültek a zsidótörvények és a kormányzó történelmi felelőssége is.

Magyar Helsinki Bizottság: egy bíró legyen pártatlan

– A bírói ítéletben sem írásban, sem szóban nincs helye olyan kitételeknek, amelyekről a bíróság politikai, vagy erkölcsi véleményére lehet következtetni - mondta a 168 Óra online-nak Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Kijelentette: a bírónak meg kell maradnia pártatlannak. – A pártatlanság követelménye annak látszatát is magába foglalja - mondta. Hozzátette: ugyanakkor ez bonyolult kérdés, hiszen egyes eseteknek lényeges a politikai kontextusa. De abból a félmondatból, amit mindenhol olvasni lehet, a bíró közéleti, erkölcsi meggyőződése jön át, ennek pedig nincs helye egy jogi döntés indokai között és nem befolyásolhatja a döntést.

A jogász szerint a bíró erkölcsi-politikai véleményét az elítélt, a hallgatóság, az ügyvédek és a tanúk se ismerhetik meg, mert sérülne a bíróság politikai pártatlanságának elve.

Kúria: a bíró a tényállásra ügyeljen

Az ügyben megszólaló jogi szakértők egyetértettek abban: külön kell választani az ügy politikai vetületét magától a rongálástól, mint cselekménytől. Hangsúlyozták: egy bíró nem mondhatja el a köznek a saját politikai véleményét és attól függetlenül kell az ítéletét meghoznia. A Kúria elnökhelyettese a jogot és az erőszakot állította szembe egymással, de érveléséből kihagyta az eset aktuálpolitikai színezetét. – Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét - nyilatkozott Kónya István, a Kossuth Rádió Krónika című műsorának. A Kúria elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé.

– A szobor leöntése rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tehát erre itt nem ideillő hivatkozni - mondta.

Álláspontja szerint a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen az ítélet, vagyis bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. Az elnökhelyettes nem emlékszik arra, hogy hasonló eset történt volna az ítélkezési gyakorlatban.

Kónya István hozzátette: az ilyen ügyeknél a bíróságnak ügyelnie kellett arra - miként a Kúria, illetőleg jogelődje a Legfelsőbb Bíróság is mindig ügyelt rá -, hogy "a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációban a törvényhez mérten ítéljen meg. Hogy az tényállásszerű, bűnös-e vagy sem, elítélendő jogilag avagy sem; de a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozott. Ezt egyébként ki is mondta.

Büntetőjogász: bíró nem nyilváníthat politikai véleményt

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara büntetőjogi tanszékének vezetője hasonló véleményt fogalmazott meg, mint a Kúria vezetője: bíró nem fogalmazhat meg véleményt. – Bíró nem nyilváníthat politikai véleményt, ha mégis megteszi, akkor fegyelmi következményekre számíthat - mondta Busch Béla a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Busch Béla pénteken reggel a kúriai vezető álláspontját megerősítve kiemelte többek között, hogy a vádbeli cselekmény mint politikai véleménynyilvánítás lehet szimpatikus, vagy kevésbé szimpatikus, de a cselekmény mindenképpen átlépi a jogellenesség határát, és rongálást valósít meg. Az indoklás ugyanakkor nem felel meg annak a bírókkal szemben támasztott alapvető követelménynek, hogy semlegesek legyenek, ne foglaljanak úgy állást, ahogy a siófoki bíró megtette.

Arra a kérdésre, hogy a történteknek lehet-e következménye, a büntetőjogász elmondta: álláspontja szerint a bíró számíthat fegyelmi retorziókra az igazgatási keretek között, mert ezt nem tehette volna meg.

Az ügyben Dániel Péter bűncselekmény hiányában történő fellebbezésért, az ügyészség a büntetés súlyosításáért fellebbezett, így várhatóan a Kaposvári Törvényszéken folytatódik a kereki Horthy-szobor megrongálásának ügye.

Csütörtökön Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője gyalázatosnak, érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak és cinikusnak minősítette a siófoki bíróság döntését, továbbá emlékeztetett arra, hogy Budaházy Györgyöt és társait a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006-os megrongálásáért pénzbüntetésre és felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság. (A jobbikos képviselő elegánsan eltekintett a szovjet emlékmű elleni rongálás körülményeiről - a szerk.) Az ellenzéki párt nyomatékosan felkérte Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, hogy kérjen tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal elnökétől a szovjet emlékmű és a Horthy-szobor megrongálása megítélésének ilyen mértékű különbözőségéről.