Meglepő: a kormány is tudja ám, mit kellene csinálni...

Abban szinte mindenki egyetért, hogy az adó- és járulék-, valamint a szociális rendszer átfogó átalakítása nélkül nincs esély a gazdaság tartós növekedési pályára állításának. A probléma ott kezdődik, hogy a részleteket illetően már a szakemberek elképzelései is eltérnek. A gondok ott folytatódnak, hogy a gazdasági szereplők érdekei jelentősen eltérnek, másként látják a megoldást a munkáltatók és munkavállalók, a nagy multik és a kis cégek, az iparvállalatok és az agrártermelők, nem beszélve a pénzügyi szféra képviselőiről. Végezetül még a legkisebb közös többszöröst is meghiúsítja, hogy bármilyen változás különböző érdekeket sért és szükségszerűen társadalmi feszültséget okoz.

Márpedig ez az, amit a népszerűségi csúcsokat éppenséggel nem döngető szocialisták mindenképpen szeretnének elkerülni. A vita így akörül forog, hogyan lehet fából vaskarikát csinálni, azaz úgy változtatni, hogy az egy rétegnek se okozzon érezhető sérelmeket, a költségvetést se terhelje meg és még eredményeket is hozzon. Könnyebb lenne a helyzet, ha legalább némi pénzügyi fedezet állna a rendelkezésre, de erről szó sincs: a Pénzügyminisztérium szerint erre fordítható kb.150 milliárdnyi tartalék még a látszatintézkedésekre is kevés.

Így aztán hiába születnek a szakmailag megalapozottnak tűnő koncepciók, mint például legutóbb a nagy tanácsadó cégek szakértői által összeállított anyag. Az abban szereplő, az üzleti szféra véleményét tükröző javaslat nem tetszik sem a kisvállalkozókat képviselő szervezeteknek, sem a szakszervezeteknek. Az előbbiek szerint a kisvállalkozások bérkiadásai és az áfaemelés miatt a javasolt adóreform a kis cégek számára a versenyképessége szempontjából hátrányos lenne, akárcsak az átalányadók (köztük az eva) megszüntetése. Visszautasítják a most havi 1950 forintos terhet jelentő egészségbiztosítási hozzájárulás 8000 forintra való emelését, ami egyébként a Pénzügyminisztérium értékelése szerint is hátrányosan érintené a kisvállalkozásokat.

Ebben egyetértenek a szakszervezetekkel is, amelyek viszont a személyi jövedelemadót érintő javaslatokat is elutasítják. A tanácsadók ugyanis évi 15 milliós jövedelemig 20, utána 30 százalékos szja-t vezetnének be, és megszüntetnék az adójóváírást. Ezt szociális kompenzációval pótolnák ott, ahol valóban rászorulóról van szó. Az alacsony keresetűek - illetve azok, akik kis munkabérre vannak bejelentve - adóterhelése így jelentősen emelkedne, ha nem kaphatnának a tanácsadók által nem részletezett kompenzációból. Az anyag egyik szerzője szerint javaslatuk a ma minimális közteherviselést vállalóknak okozna problémát, márpedig a kisvállalkozók és munkavállalók jó része ilyen, alacsony bérre bejelentett adózó. Az már más kérdés, hogy ez a bejelentett bér valós vagy csak egy része a valós jövedelemnek.

Kiadáscsökkentés, teher a munkavállalókon

A felvázolt elképzelések a munkavállalók nagy része számára többletterhet jelentene, az ebből származó bevétel önmagában mégsem fedezné a gazdaságösztönző vállalati köztehercsökkentéseket. A javaslat másik lényegi része a költségvetési kiadások drasztikus, ezermilliárd forint nagyságrendű csökkentése. Bár ez jól hangzik, az ebből adódó intézkedések jelentős megszorításokat és leépítéseket hoznának a közszférában, feladva ezzel a labdát az ellenzék demagóg retorikájához. A kormány ezért ezt sem akarja felvállalni, annak ellenére, hogy európai összehasonlításban valóban túl drágán működik a magyar állam. A szakértőknek pedig igazuk van abban, hogy amíg nem apad a magyar államháztartás ilyen nagyságrendű összeggel, nem igazán lehet a versenyképességet javító adóváltoztatásról beszélni.

Teljes tehát a patthelyzet. A kormány is tudja, mit kellene csinálni, de a mögötte álló párt a jelenlegi helyzetben nem tudja vállalni az ezzel járó feszültségeket. Az égből aligha fog a hiányzó manna lehullani, a nagy nehezen összekaparandó pénz pedig semmire sem elég. Ráadásul a szükséges méretű reformok bárhol csak több éven keresztül tartó, következetes lépésekkel hajthatóak végre, a felelős politikai és gazdasági erők összefogásával. Erre pedig nálunk egyelőre esély sincs.