Megint mi lesz itt 23-án...?

Csak a Jobbik tart a főváros közepén pártrendezvényt október 23-án - adta hírül a Népszava. A nemzeti radikális párt ráadásul rögtön kettős céllal szervezi demonstrációját: egyszerre emlékeznek meg az 1956-os forradalomról, illetve a 2006-os „rendőrterrorról”. A rendezvény emelkedettsége a felszólalókat végigböngészve erősen kérdéses: Murányi Levente, a párt alelnöke néhány napja „selejt népcsoportozta” le a romákat, de Morvai Krisztina EP-képviselőt is hallhattuk már „magukfajtázni” bőven. Mellettük beszédet mond még Vona Gábor pártelnök, Balczó Zoltán EP-képviselő, de Andreas Mölzer, az osztrák Szabadságpárt alelnöke is. Tovább „emeli” majd az ünnep fényét, hogy a gyűlés előtt – az alig néhány napja burkoltan zsidózó – ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész tart istentiszteletet a Szabadság téri református templomban.

A Jobbik-rendezvény legnagyobb kérdése azonban várhatóan nem az lesz, hogy milyen kijelentésekkel sokkolják az embereket a felszólalók, hanem hogy a rendőrség hogyan kezeli majd a gárdistákat. Meglepő lenne ugyanis, ha a rendezvényen nem jelenne meg jó néhány gárdatag egyenruhában. A Magyar Gárda feloszlatását kimondó, július 2-i ítélet szerint erre elvben joguk van a fekete egyenruhásoknak. A rendőrség viszont akkor léphet közbe, ha a tagok nem csupán egyenruhában vannak, hanem szervezetten, katonai alakzatban vonulnak fel. Szintén tiltott tevékenységként jelölték meg azt, hogy ha egy rendezvényen – az egyenruha és a menetelés mellett – félelemkeltő beszédek hangzanak el. Kérdéses tehát, hogy ezekből mennyi és milyen módon valósul meg.

Nem lépnek közbe?

A leírt, egyszerűnek tűnő elvekkel ráadásul ellentétes tapasztalatokat nyújt a valóság: a hatóság esetenként közbelép, máskor viszont hagyja, hogy a gárdisták azt tegyék, amit akarnak. Feltűnt ez Gulyás József liberális politikusnak is, aki az utóbbi hetekben többször is kérdezte a rendészeti minisztériumot, hogy mi az oka a bizonytalankodásnak. Gulyás hétfőn utalt a múlt hét végi olaszliszkai megemlékezésre is, ahol szintén uszító beszédek hangoztak el, s néhány gárdista is megjelent. A rendőrség viszont nem lépett közbe. Korábban azonban – például július 4-én – feloszlatták a gárda rendezvényét. Az SZDSZ-es politikus úgy vélte, hogy „a megfelelő intézkedések hiánya, a végrehajtó hatalom bizonytalankodása, működési zavarai, hibái súlyos következményekkel járnak”. A felszólalásra Draskovics Tibor miniszter válaszolt: Olaszliszkán úgy döntöttek, nem lépnek közbe, ám a szabálysértési eljárásokat később ugyanúgy megindították. A szakminiszter hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a szabályok és törvények mentén kell működnie – ellentétben a gárdával –, így ők nem tehetnek meg bármikor bármit.

Bencze József országos rendőrfőkapitány pedig úgy fogalmazott lapunknak: a törvényesség határain lavírozó, kirekesztő megnyilvánulásokkal operáló csoportok továbbra is feszegetik a jogrendet. Úgy vélte, a szabályok betartása mellett a jogilag megfoghatatlan gyűlöletkeltésre „képezték ki” a szélsőségesek jogi ideológusai a szervezőket, felszólalókat. A rendőrség felkészült arra, hogy törvényes keretek között fellépjen e jelenségek ellen.

Szabadságharc a politikai foglyokért

A pénteki helyzet igazán érdekessé akkor válhat, ha a rendőrség úgy dönt, hogy beavatkozik a Jobbik rendezvényébe a gárdisták miatt. Ebben az esetben ugyanis valószínűleg elkerülhetetlenek lennének a rendbontások, illetve a tömegoszlatás. Mint ismert: július 4-én a Magyar Gárda Erzsébet téri rendezvényén beavatkozott a hatóság. Nem történt ugyanakkor rendbontás az egy héttel későbbi tüntetésen, ahol a gárda „újjáalakult” és a rendőrség nem avatkozott közbe. Jósolni nehéz lenne, ami biztos, Draskovics a hét elején tudatta: „ajánlja, hogy ne zavarják meg az október 23-i rendezvényeket”.

A Jobbikon túl utcára vonul a Hatvannégy Vármegye Ifjú­sági Mozgalom is, délután egykor találkoznak a Március 15-e téren - írta a Népszava. Érdekesség, hogy ők szintén kettős megemlékezést tartanak: a szabadságharc „az ártatlanul bebörtönzött politikai foglyokra” – azaz Budaházy Györgyékre – való emlékezéssel egészül ki.