Meghúzta Kövér bajszát a jobbikos

A Jobbik erről szóló, az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményét maga Novák Előd, a párt alelnöke jegyezte. A tájékoztatás kitér arra is, hogy ezért "az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti az Alaptörvény kiegészítését eljárásjogi okból, ahogy az egyházügyi törvény esetében is tette", de Novák Előd ezt követően megjegyzi: az is igaz, hogy január 1-jétől állampolgárok, képviselők, sőt frakciók nem fordulhatnak az AB-hez, "de az alapvető jogok biztosa még kezdeményezhet eljárást".

A közlemény utal arra: "a házvezetés által idézett, még hatályos Alkotmány 28/C. § (4) bekezdése nem ellentétes a szintén kétharmados, a Jobbik által hivatkozott Házszabály 109. §-ával, hiszen utóbbi egy külön, plusz lehetőséget biztosít képviselői alapjogként kizárólag az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítésének kezdeményezése ügyében, amiről csak az Országgyűlés következő ülésén lehetett volna dönteni". A Jobbik pénteken kezdeményezett megerősítő népszavazást az alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről. A házszabály értelmében bármely képviselő élhet ezzel a lehetőséggel a parlament által már jóváhagyott, de még ki nem hirdetett előterjesztések esetében. Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály rendelkezik a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezéséről.

Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-nek pénteken elmondta, lelkiismereti okokból kezdeményezik a népszavazás kiírását, hiszen már korábban is azt mondták, hasonló súlyú ügyekben a lakosságnak kellene kimondania a végső szót. A levezető elnök rendkívüli házbizottság összehívását rendelte el Lázár János javaslatára. A Fidesz frakcióvezetője ügyrendi felszólalásában azt mondta, amennyiben a Ház az átmeneti rendelkezések esetében támogatja a népszavazás kiírását, akkor az eltolja az új alaptörvény hatályba lépését, míg az egyházügyi törvény esetében a "bizniszegyházak" jövőre is több milliárd forintos támogatáshoz juthatnak. Mint mondta, a Jobbikot így "nyilvánvalóan az 1949. évi kommunista alkotmány és a bizniszegyházak támogatása mozgatta" a régi szabályok hatályban tartásakor.

A házbizottság pénteki ülése után Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke közölte: a még hatályos alkotmány alapján utasította el a házbizottság a Jobbik népszavazási kezdeményezését az új alaptörvényhez fűződő átmeneti rendelkezésekről és az új egyházügyi törvényről, mondván, hogy népszavazást a képviselők legalább egyharmada indítványozhat.