Még mindig a televízió a magyarok fő hírforrása, a propagandára kevesen vevők
A magyarországi felnőtt népesség többsége, 61 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar sajtó elfogult, nem lehet jól tájékozódni, mivel valamelyik politikai oldal álláspontja mindig nagyobb hangsúlyt kap. A kormánypárti szavazók szűk többsége, 53 százaléka másként látja, ők úgy értékelik, hogy jól lehet tájékozódni; a nem kormánypárti szavazók körében viszont a kimagasló többség elégedetlen a helyzettel.
A válaszadók közel háromnegyede úgy látja, hogy a Fidesznek nagyobb befolyása van a sajtóban, mint az ellenzéknek, és mindössze 3 százalék látja úgy, hogy az ellenzéki médiumok vannak többségben.
Nem sokat változott az érdeklődők aránya az elmúlt években, idén is sokan fordulnak el a politikátólMindez a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából szeptemberben készült Medián-felmérésből derül ki, amely annak járt utána, honnan tájékozódnak a magyarok, elsősorban a politikáról. Az idei, 1200 fős kutatás – amely a Friedrich Ebert Stiftung támogatásával jöhetett létre – részben megismételte a 2014-15-ös, valamint a 2016-os felmérés kérdéseit, és összességében az derült ki, hogy a felnőtt népességben a politika iránt érdeklődők aránya nem változott, a tájékozódásra fordított idő viszont enyhe növekedést mutat.
Arra a kérdésre, hogy mennyire érdekli önt a politika, most a megkérdezettek 8 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon, 28 azt, hogy közepesen, 35 százaléknyit megkérdezett kicsit érdekli, míg 29 százalékot egyáltalán nem.
Pártpreferencia alapján is vannak eltérések. A Fidesz-szavazók 8 százalékát nagyon érdekli, 35-öt közepesen, 37-et egy kicsit, 19 százalékát viszont teljesen hidegen hagyja. A baloldali ellenzéki szavazók közül 13 százalék azt mondta, nagyon érdekli a politika, 37 százaléknyi megkérdezettet közepesen, 32-t egy kicsit, 18-at nem. A jobbikosoknál ez 9–31–41–19, míg a párt nélkülieknél 2–10–33–55 százalék. Ez az érdeklődés azonban nem feltétlenül áll arányosságban a politikai tájékozottsággal, hiszen a Fidesz-szavazók 27 százaléka azt állítja magáról, hogy sok időt fordít tájékozódásra, ez a szám a balosoknál 23, míg a jobbikosoknál 14 százalék.
A 18–29 évesek 41 százalékát egyáltalán nem érdekli a politika; 10 százalékuk egyáltalán nem tájékozódik, további 21 százalék pedig nem tájékozódik rendszeresen közéleti témában. Ez a generáció tehát többségében elfordult a politikától, aminek némi köze lehet ahhoz, hogy a politikai tájékozódás legfőbb eszköze még mindig a televízió.
A megkérdezettek 71 százaléka rendszeresen televízióból szerzi értesüléseit, 35 százalék gyakori internethasználónak mondja magát (22 százalék alkalmanként, 43 százalék azt mondta, soha nem netezik), de jelentős a rádiós tájékozódás is.
Még mindig a televízió a magyarok elsődleges hírforrásaAz RTL Klubot a teljes népesség 90 százaléka, a fideszesek 88, az ellenzék 95, míg a jobbikosok szintén 88 százaléka nézi legalább alkalmanként. Az (egyelőre még) Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-t a teljes népesség 86 százaléka követi, de itt a kormánypártiak 90 százaléknyian vannak, az ellenzékiek 85, a jobbikosok 83 százaléknyian.
A köztévét a Fidesz szavazói nézik a leginkább (85 százalék), az ellenzékiek háromnegyede, a Jobbik-szavazók kétharmada követi.
A Mérték és a Medián közös kutatása szerint a közéleti napilapok piacán tapasztalt jelentős változások nem alakították át érdemben a médiafogyasztást. Az újonnan megjelenő napilapok (Magyar Idők, Ripost) a lakosság 1-2 százalékához jutnak el. Sőt, a kormánypropaganda fő zászlóshajóját, a Magyar Időket legalább alkalmanként olvasók aránya a teljes népességen belül 2 százalék, a Fidesz-szavazók körében ez a szám 3 százalék, a baloldali szavazóknál és a pártnélkülieknél 1, a jobbikosoknál 4 százalék.
Mérték-Medián 20182014-15-höz képest valamivel kevesebben olvassák az emberek a megyei napilapokat és a Blikket, a Bors olvasottsága viszont nem változott. A felmérés azt mutatja, hogy egyedül az ingyenes terjesztésű Lokál tudott valamennyit növekedni, rendszeresen a teljes lakosság 4 százaléka, alkalmanként 9 százaléka használja tájékozódásra, ha pedig az elvileg politikamentes tartalmakról van szó, azzal a teljes népesség 13 százalékát érhetik el.
Eközben az egytől egyig Mészáros Lőrinc és köre kezébe került megyei napilapokat pedig a Budapesten és Pest megyén kívül élők negyede olvas rendszeresen.
A hírforrás megválasztásánál, ahogyan minden médiatípus esetében, úgy a televíziózásnál, s a lapválasztásnál is fontos befolyásoló tényező a korosztály. Összességén a felnőtt népesség viszonylag kis hányadáról mondható el, hogy kizárólag kormánypárti hírforrásból tájékozódik (7 százalék), de fontos hangsúlyozni, hogy az idősek és az alacsony végzettségűek körében az átlagosnál magasabb az ilyen értelemben korlátozottan tájékozódók aránya.
Az 50-59 évesek 9, a 60 évesnél idősebbek 10 százaléka például kizárólag kormánypárti médiumokból tájékozódik. Az iskolai végzettség tekintetében pedig a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők 11 százaléka csak kormánypárti médiumokat olvas, néz, hallgat.
Mindez már csak azért is izgalmas, mert eközben a magyar médiával az emberek 19 százaléka szerint az a legnagyobb probléma, hogy nem kiegyensúlyozott, Fidesz-túlsúly jellemzi. A második leggyakrabban említett probléma, hogy nem lehet hinni a tartalmaknak (12 százalék). Ezt jóval ritkábban említett problémák követik, amelyeknek csak egy kis része kapcsolódik a közéleti tájékozódás kérdéséhez; ilyen a túl sok politika (1 százalék) és a migránstéma túlhangsúlyozása (1 százalék).
A Mérték és a Medián megvizsgálta a legnagyobb közösségi oldal és a magyar politikai tájékozódás kapcsolatát is, és arra jutottak, hogy 2014 óta nem nőtt a magyarországi felnőtt népességben a Facebookot használók aránya, ugyanakkor a közösségi oldal látszólag jelentős szerepet tölt be a közéleti tájékozódásban, hiszen a használók negyede naponta, további 21 százalék hetente többször találkozik politikai, közéleti témájú cikkekkel, tartalmakkal a Facebookon. A politikai tartalmakkal találkozók 88 százaléka a saját nézeteitől hangsúlyosan eltérő tartalmakkal is szokott találkozni.
Azok körében viszont, akik csak kormánypárti tartalommal találkoznak a hagyományos médiában, kicsi a Facebook szerepe – háromnegyedük nem használja a közösségi oldalt.
Ugyanakkor politikai tartalmú cikkeket lájkolni és megosztani leginkább a Fidesz szavazói szoktak (megosztani 5 százalék rendszeresen, 29 százalék néha, lájkolni 5 százalék rendszeresen, 32 százalék néha).
