Médiatörvény: már az ENSZ is kifogást emelt

A hétfői ENSZ bizottsági ülésen kiderült, hogy januártól kezdve az ENSZ két külön megbízottja emberi jogi és sajtószabadsági szempontból levelezésben áll a kormánnyal. Nagyon súlyos kifogásokat fogalmaztak meg és pontosan azokat, amelyeket több civil szervezet és az ellenzéki párt is jelzett már korábban - mondta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsági ülésén résztvevő Lendvai Ildikó a

Klubrádióban.

Miután kérdéseikre nem kaptak megnyugtató válaszokat, ENSZ külön megbízott érkezett hazánkba, és az ENSZ emberijogi főbiztosi hivatalának több munkatársa is - mondta az MSZP politikusa.

A külön megbízott a ma délutáni találkozón a magyar alkotmány kapcsán is felszólalt. Az ENSZ latin-amerikai jelentéstevője úgy fogalmazott, „az a benyomása, hogy ez a kormány úgy viselkedik, mint gőzhenger”.

A különmegbízott emellett aggályosnak tartja, hogy 2/3-ados felhatalmazással betonoznak be ügyészt, bírót, és a Médiahatóság tagjait, ez utóbbi egyszínűségét élesen kritizálta. A különmegbízottak szintén azt javasolták a médiatörvény kapcsán, amit korábban többen is, hogy üljenek le a sajtó képviselőivel - mondta Lendvai Ildikó.

Visszalépést jelent a véleményszabadság területén

A látogatás előzménye, hogy a genfi magyar állandó ENSZ-képviselőn keresztül már januárban levélben fordult a magyar kormányhoz Heiner Bielefeldt és Frank La Rue, előbbi az ENSZ emberi jogi tanácsának vallásszabadsággal, utóbbi a szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottja. Mindketten a médiaszabályozással kapcsolatban kívántak kérdéseket feltenni a kormánynak.

Szerintük a médiatörvények elfogadása visszalépést jelent a véleményszabadság területén, a törvénybe ütköző médiatartalmak körét túl szélesen és pontatlanul határozták meg, és a törvények végrehajtását olyan testületre bízták, amely nem független. A két különmegbízott szerint túl tágan fogalmazták meg a jogszabályban azokat az okokat, amelyek alapot szolgáltathatnak a véleményszabadság korlátozására.

Kiemelték, hogy a nemzetbiztonság védelmét nem szabad arra felhasználni, hogy a hatóságok az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszerítsék. Nincs megfelelő garancia arra, hogy ezt nem politikai befolyástól mentesen teszik a törvényben nem részletezett hatóságok – állítják.

Álláspontjuk szerint a Médiahatóság tagjainak kinevezési eljárása nem garantálja a testület függetlenségét. Aggodalomra okot adónak tartják továbbá, hogy a szankciókról a hatóság és nem a bíróságok döntenek. Kiemelték, hogy jelentésükben, amely majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé kerül, biztosítani kívánják a magyar válasz precíz tükröztetését. A közigazgatási tárca megküldte válaszát a raportőröknek, akik azonban jelezték: a válaszban foglaltak nem minden esetben oszlatják el a kételyeiket. A két jelentéstevőt Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár hívta meg Budapestre, alkalmat adva arra, hogy a kérdéseket szakértői szinten tisztázhassák.

A

Népszabadság információi szerinta delegáció a hétvégén Hóvári Jánossal, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, majd Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével találkozott, utána pedig a Parlament emberi jogi bizottságának tagjaival. Itt Frank La Rue a lap információi szerint a kormányt egy „gőzhengerhez” hasonlította, és azt mondta, talán jobb volna a médiatörvénnyel kapcsolatos folyamatot elölről kezdeni.