Meddig maradjanak német katonák Afganisztánban?

Ha a ország lakosságán múlna – semeddig sem, a felmérések szerint a németek többsége elutasítja a missziót. Az már 35 halálos áldozatot követelt az összesen 4.200 fős német egységektől és euró-milliárdokba került. A múlt heti tragédia ismét Afganisztánra irányította a figyelmet: német ezredes adott ugyanis parancsot arra a bombázásra, amelynek a jelek szerint polgári áldozatai is voltak. Ezután kedden Horst Köhler államelnök síkraszállt azért, hogy folytassanak nyilvános vitát a Bundeswehr afganisztáni bevetéséről.

2009. szeptember 8., 22:28

A missziót mindenesetre mind a kereszténydemokraták és esetleges jövendő koalíciós partnereik, a szabad-demokraták, mind a szociáldemokraták egyelőre változatlanul támogatják. Angela Merkel kancellár kedden a parlamentben igencsak kiegyensúlyozottan foglalkozott a kérdéssel, miután párt-társa, Franz Josef Jung védelmi miniszter korábban eleve tagadta, hogy a vitatott bombázásnál polgári áldozatok lettek volna. Merkel szerint egyetlen áldozat is sok – de ne foglaljanak állást, mielőtt világosak a tények. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, az SPD kancellár-jelöltje is az ügy kivizsgálása mellett tört lándzsát, de hozzátette: jóllehet nem lehet fejetlenül otthagyni az országot, ám most, az afgán elnökválasztást követően „világosn ki kell jelölni a fokozatos kivonulás távlatait.”
Míg a Balpárt teljes kudarcnak minősítette a Bundestagban az afganisztáni missziót, a Zöldek azzal vádolták a védelmi minisztert, hogy az ügyben valótlant állított.

Emlékmű a Bundeswehr halottainak

Köhler, az igen népszerű államfő tanulságosan a Bundeswehr halottai emlékművének felavatását használta fel arra, hogy társadalmi vitát kezdeményezzen az Afganisztán-kérdésről. A berlini emlékművet a 2. világháború után (Nyugat-Németországban) szervezett Bundeswehr halottainak szentelték: eddig 3.100 férfi és nő vesztette életét békefenntartó akciókban, gyakorlatoknál, balesetekben.

A Bundestag, a német parlament egyébként ugyanaznap igencsak régen várt döntést hozott: rehabilitálta az egykori náci fegyveres erők azon tagjait, akiket a háborúban dezertálásért, vagy csak annak tervéért, elősegítéséért elítéltek. Kereken 30.000 halálos ítélet született a „hazaárulók” ellen, s az ítéletek mintegy két harmadát végre is hajtották. A rehabilitálásra eddig is mód volt, de egyéni kérelemre, bírósági döntés alapján. A most egyhangúan elfogadott törvény általános rehabilitációt biztosít az érintetteknek. A döntéshozatalnál jelen volt egy, a nyolcvanas éveiben járó egykori katonaszökevény, akit szintén csak most rehabilitáltak hivatalosan. Barátjára emlékezett: azt lefejezték, pusztán azért, rmert nem jelentette, hogy katonatársa szökni készül.