Matolcsy: Magyarország növekedési és felzárkózási válságban van

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előterjesztőként szólalt fel az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az MNB 2021. évről szóló határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén. Beszédében pedig igen élesen kritizálta a kormány több döntését, és konkrétan kijelentette, hogy Magyarországnak növekedési, felzárkózási problémái vannak. 

Matolcsy felidézte, hogy az MNB már 2020 őszén jelezte, hogy visszatér az infláció. A jegybankelnök szerint 2021 közepén egy teljes monetáris poltikai fordulatot hajtott végre.  Elmondása szerint ekkor keletkezett törés a kormány és a jegybank között, ugyanis „az MNB kötelezően rálépett a fékre, a kormány pedig nem kötelezően a gázra.”

A jegybank elnöke felrótta, hogy amikor megindult az infláció első hulláma, akkor a kormány nem vette figyelembe az MNB javaslatait, ez pedig az egész évtizedre árnyékot vet.

2022 második felére a kormány három csapdába lépett bele

Matolcsy szerint az első ilyen csapda egy pénzügyi csapda volt, amelynek több alcsapdája is van, például a kamatcsapba. Elmondta, hogy míg 2021-ben 2,3 százalék volt az államadósság utáni kamatfizetés, addig 2023-ban ez már 3,7 százalék és jövőre ez a 2,3 százalékhoz képest megduplázódhat.

A második pénzügyi csapda a külföldi működő tőke beáramlásának csapdája. Hozzátette, hogy jó a fejlett technológia behozatala, geopolitikailag is jó a külföldi működőtőke bevonása, de csak akkor, ha az innovációt hoz be. Ha viszont ez nem történik meg, akkor csak egy újabb csapdaként funkcionál.

A harmadik csapda pedig a cserearány-csapda. Matolcsy ismét felidézte, hogyha a kormány 2010-ben elfogadta volna, elkezdte volna a 200 megawattos megújuló energiaprogramot, akkor most energiafronton jól állnánk.

„Ha ez meg lett volna nem lenne ennyi problémánk. Lennének mindenfajta problémáink: háború, szankciók, budapest-brüsszel közötti száraz háború, – amit abba kellene hagyni, –  de energiafronton jól állnánk”

 – hangsúlyozta.

Ezután pedig kijelentette, hogy Magyarországnak növekedési, felzárkózási problémája lett. Véleménye szerint 2010 és 2013 között jól haladtak a felzárkózással, de után egy reformsivatag alakult ki. Mint mondta, voltak szép eredmények, mint például a babakötvény, vagy a kilenc százalékos társasági adó, de igazi nagy reform nem történt. Reformok nélkül pedig nincs fenntartható felzárkózás – hangsúlyozta.

„Ezért most meg kell előzni, hogy 2030-ban, mi és utódaink föltegyenek egy kérdést: miért nem sikerült? Hol és hogyan tévesztettünk utat?”

A jegybankelnök saját kérdésére válaszolva kijelentette, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, amit folytattunk 2022-ben és jelenleg nem látható, hogy idén ezen az úttévesztésen képesek vagyunk-e módosítani. A lehetőség megvan rá, de még nem látható. Szerinte kell egy világos cél, mint 2010-ben, de most nincs ilyen.

„Sértődött-e a jegybankelnök? Frusztrált-e? Összeveszett-e miniszterlenökkel? Nem. Elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. A jegybank kötelessége az inflációellenes küzdelem és ehhez várjuk a kormány segítségét”

– zárta beszédét Matolcsy.

(Kiemelt kép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előterjesztőként felszólal az MNB 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az MNB 2021. évről szóló határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 8-án. Fotó: MTI/Kovács Attila)