Matolcsy György elismerte, hogy a magyar lakáspolitika kudarcot vallott
Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül? – tette fel a kérdést Matolcsy György a növekedés.hu-n megjelent véleménycikkében.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének fennállása óta meglehetősen ritka az a kritikus hangvétel, amellyel a jegybankelnök azt fejtegeti, hogy a magyar lakáspolitika kudarcot vallott.
„Ettől a rossz szokástól az 1990 utáni piacgazdasági környezetben egyszer sikerült eltérnünk. A 2000. február 1-én az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, majd a programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette. Azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket” – írta Matolcsy György.
Megjegyezte, hogy az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve.
„Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe (pl. Ausztria, USA, Dánia)”
– állapította meg a jegybankelnök.
Közölte, ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett.
Eszerint 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. Igen alacsony most is az új lakások kínálata.
Kijelentette, hogy a helyzet a fővárosban a legrosszabb, de a nagyvárosokban sem sokkal jobb. Budapest a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Emellett Budapesten a bécsi 22 százalékához képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány, ami a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulást jelent.
„A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet”
– jegyezte meg a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
