Másfél millió embertől havi 10 ezret is elvesznek Orbánék

Számítások szerint egyértelműen a jobban keresők járnak jól a kedden bejelentett és a következő két évben fokozatosan életbe lépő adóváltozásokkal. Akik havi bruttó 230 ezer forint fölött keresnek, a mostaninál többet, akiknek ennél kisebb a fizetésük, kevesebbet visznek majd haza. Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke egy számítógépes programot futtatott végig, úgy, hogy nem vette figyelembe a szuperbruttót, vagyis a jelenlegi szabályt, amikor a munkáltató járuléka is beleszámít az adóalapba, és nem számolt a gyermekkedvezménnyel sem, mert erről még tudni semmit. Adójóváírással sem kalkulált, hiszen azt két év alatt megszüntetnék. Így pedig a végeredmény az, hogy ha valaki most bruttó 100 ezer forintot keres, és 16 százalékos kulccsal adózna, havonta 9 510 forinttal vinne kevesebbet haza. Az alacsony keresetűek, jellemzően a 230 ezer forint alatti keresetűek rosszabbul fognak járni - teszi hozzá a szakember.

MSZOSZ: másfél millió ember zsebéből kerülhet ki 8-10 ezer forint

A minimálbéreseket igencsak sújtaná az elképzelés, adójuk ugyanis most csaknem 800 forint havonta, 16 százalékos kulccsal viszont 11 760 forint lenne, a jelenlegi összeg 15-szerese. Mivel a munkavállalók jó része kap most adójóváírást, ami elveszne, az MSZOSZ elnöke azt szorgalmazza, hogy az Országos Egyeztető Tanácsban - ahogy eddig is - tárgyaljanak a javaslatról. Pataki Péter azt mondja, a kormánynak sem lehet célja, hogy másfél millió ember zsebéből kivegyen 8-10 ezer forintot havonta, márpedig az érdekképviselet számításai szerint ennyi ember járna rosszabbul. Aki viszont jól keres, jól jár, és minél magasabb a bére, annál több pénze marad. Havi 250 ezer forintnál ötezer, 300 ezer forintnál havi 15 510, 600 ezer forintnál pedig már havi 85 340 forint a különbözet. Az adószakértő azt is hozzáteszi: nemcsak az a cél, hogy a több pénzből többet vásároljanak az emberek, hanem az öngondoskodás és a megtakarítás is. Már csak azért is, mert a lakossági megtakarításokból fedezhetik a vállalkozók hitelét.

Megszűnhet az ekho és az eva

Az igazán komolyan vett egykulcsos szja azt jelenti, hogy megszűnik az eva, az ekho, a mezőgazdasági kistermelők minden kedvezménye, és eltűnnek a cafeteriához kapcsolódó üdülésicsekk- vagy élelmiszerutalvány-kedvezmények is - mondta Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAOE) alelnöke az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A jóváírások eltörlésével megszűnhet a minimálbért, illetve a fölött kevéssel keresők adómentessége is, és ezzel az az anomália, hogy a körülbelül 4,5 millió szja-bevallást adó magyar állampolgár közül gyakorlatilag negyven százalék nem fizette az adók három százalékát sem - hangsúlyozta az adószakértő. Arra a felvetésre, hogy ugyanúgy adózik majd az, aki 85 ezer forintot keres, mint az, aki három milliót, a szakember azt mondta, társadalompolitikai felfogás kérdése, hogy a gazdagokra nagyobb adót vetnek-e ki. A kisadók eltörlése szerinte nemigen jelent majd igazi könnyebbséget. Ezeknek a közterheknek a nagy részéről sok vállalkozás vagy nem is hallott (vízkészlet-járulék, innovációs járulék), vagy a kis- és mikro cégeket egyáltalán nem érinti, viszont az adminisztrációt egyszerűsíti, az adóhatóság ellenőrzési potenciálját pedig növeli az eltörlésük, hiszen több idő jut a behajtásra, az adózók vizsgálatára.

Sok még a kérdőjel

Nagyon sok még a kérdőjel a tervekkel kapcsolatban. Néhány változtatás a miniszterelnök keddi, esetlegesen pontatlan megfogalmazása miatt bizonytalan, néhánynak pedig még ki sem dolgozták a részleteit. A tervezett 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadóról például nem tudni, hogy azt a szuperbruttó jelenlegi rendszere mellett, vagy annak megszüntetésével képzeli el a kabinet. A Fidesz politikusai annak idején ellenezték a szuperbruttó bevezetését, és többször utaltak a kormányváltás utáni megszüntetésére, Orbán Viktor azonban erre nem tért ki keddi beszédében.

Az sem világos - mert az összeget még nem állapították meg a szakértők -, hogy a családi kedvezmény részeként hány gyermek után és pontosan milyen összeg jár majd adómentesen, és ezt melyik szülő, esetleg valamilyen elosztásban mindkettő érvényesítheti-e. Nem tudni azt sem, bekerülnek-e, és ha igen, hogyan, a rendszerbe az elkülönülten adózó osztalék- vagy árfolyamnyereségből származó jövedelmek, amelyek most 25, illetve 20 százalékkal adóznak. Homály fedi egyelőre azt is, mi lesz a cafeteria-rendszerrel, a béren kívüli juttatásokkal. Ellenzékben a Fidesz több politikusa ígért ezeknek ismételt adómentességet, azóta azonban, illetve a keddi bejelentéskor ez nem került szóba.

Az sem egyértelmű - ennek még a miniszterelnök bevallása szerint sem készült el a szabályozása -, hogy a jövőre bevezetendő úgynevezett adórendszeren kívüli kereset fogalmába milyen tevékenységek tartozhatnak bele. Ezeket tipikusan ház körüli teendőkkel összefüggésben említette kedden és több korábbi fórumon is Orbán Viktor. De nem világos, hogy ha egy takarítónőt, kertészt vagy bébiszittert lehet így adómentesen foglalkoztatni, akkor például a villanyszerelőt miért nem, illetve, hogy hogyan lehet megelőzni azoknak a visszaélését, akik nem alkalmilag vállalnak ilyen munkát, hanem több háznál vagy családnál rendszeresen, tehát gyakorlatilag ebből élnek.

Az eváról és az ekhóról sem volt még szó, pedig szakértők logikája szerint valóban ezek sorsát is befolyásolhatják a változások. Nem tudni egyébként az iparűzési adóról sem, illetve, a vállalkozásoknál maradva, az sem egyértelmű, hogy a kedden bejelentett társaságiadó-kedvezmény az 500 millió forint alatti árbevételű vagy nyereségű vállalkozásokra vonatkozik-e. A frakció előtt ugyanis az előbbiről beszélt Orbán Viktor, a parlamentben viszont már nyereséget említett.