Márki-Zay: Az ellenzéknek köszönhetőek az emelések és a 13. havi nyugdíj
A miniszterelnök-jelölt szerint a Fidesz leváltása a fideszesek érdeke is. Összefoglaló az Egységben Magyarországért országértékelőjéből.
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje február 17-én tartotta meg országértékelő beszédét, amelyet a Facebook-oldalán, illetve az ATV-n is élőben követhettünk. Az eseményen felszólaltak még az egységes ellenzék más kulcsfigurái is: Dobrev Klára, Donáth Anna, Kanász-Nagy Máté, Karácsony Gergely, Jakab Péter és Kunhalmi Ágnes a pártok képviseletében szóltak néhány szót. Összefoglaló.
Elsőként Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke lépett a pódiumra, aki arról beszélt, mire elég a választásokig hátralevő maradék negyvennégy nap. Mint fogalmazott, „szívtájékon üt legnagyobbat a gyűlöletkeltés és a kiszolgáltatottság”.
„Magyarországon a változás már nemcsak lehetőség, de kényszer is”
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke kiemelte, Magyarország ma igazságtalan hely, mert míg bizonyos emberek vagyonokat halmoznak fel, addig mások alig élnek meg a fizetésükből. Szerinte a Fidesz növeli a különbségeket, pedig egy társadalom csak annyira tud erős lenni, amennyire a leggyengébb pontja erős. Hangsúlyozta, az elszegényedésnek egy idő után mindenki vesztese lesz. „A fenntartható Magyarországnak a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása is a része” – tette hozzá. Szerinte most van az utolsó esély, hogy a klímaváltozás megállításáért érdemben tudjunk tenni, csakhogy „a Fidesz a mindenki által ismert kellemetlen kommentelő, aki tagadja a klímaváltozást”. Leszögezte, nemcsak kormányt, de irányt is váltani kell.
Kunhalmi Ágnes az MSZP társelnökeként a társadalmi különbségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte „nemcsak egy baloldali humbug”. Szerinte a Fidesz politikáját hosszú időre kell távoltartani a kormányzati hatalomtól, és ez az előfeltétele a sikeres kormányzásnak. A következő kormányzat feladata szerinte, hogy az országban mindenki egy kicsit jobban éljen. Mint mondta, „a fiatalok most akarnak változást, a nyugdíjasok most akarnak a nyugdíjakból kijönni”.
Ezek után Donáth Anna, a Momentum elnöke fejtette ki, miről szól az ellenzéki koalíció: szerinte mások baja, szenvedése az ő problémájuk is.
„Az elmúlt évtizedekben magyarok millióinak sorsa fordult rosszabbra”
– magyarázta hozzáfűzve, hogy a kormány konzerválni akarja a fideszes kiváltságosok köré épített rendszert, ezzel pedig egy új kiváltságos elitet teremtettek. Szerinte az egészségügy és az oktatás helyzete világosan megmutatja, hogy a rendszer lassú kivéreztetése folyik Magyarországon.
Jakab Péter, a Jobbik elnöke csak röviden szólalt fel az eseményen. Megemlítette a 2018-as elhibázott kampányt, amely szerinte a Fidesz kétharmadát előidézte. „Fizessenek meg a tolvajok, jólétet minden magyarnak. A többit majd hétfőn a parlamentben” – zárta szavait sokat sejtetően.
Dobrev Klára, a DK Európai Parlamenti képviselője egyértelművé tette.
„a választások tisztességtelenek lesznek, és minden csak párezer szavazaton fog múlni”.
Szerinte a Fidesz azért fél az egységes ellenzéktől, mert a különböző pártok képviselői le tudnak ülni egymással szemben, meghallgatják egymást, vitatkoznak, kompromisszumot tudnak kötni. „Ha elmúlik ez a pszichózis, a terror, ami rányomja a bélyegét minden egyes napunkra, akkor mi magyarok is meg fogjuk érteni, hogy csak egy hazánk van, amiben mindenkinek el kell férnie” – érvelt. Szerinte a haza kormányon és ellenzékben is van, hiszen egy közös nemzeti lobogóval rendelkezünk, amely alá mindenki befér. Megjegyezte, Márki-Zay Péter április 3-án le fogja győzni Orbán Viktort, a DK pedig a legerősebb fogaskerék lesz ebben, míg maga Dobrev Klára a legstabilabb láncszem szeretne lenni.
Ezek után Márki-Zay Péter lépett a színpadra, és azzal kezdte beszédét, hogy tizenkét évvel ezelőtt ő is Orbán Viktort támogatta, aki háromszor kapott kétharmados felhatalmazást, amely egy páratlan politikai lehetőség lehetett volna. Mint mondta, Orbán Viktor a magyaroktól kapott hatalommal és az Európai Unitótól kapott több tízezer milliárddal a környező országok nyomdokaiba léphetett volna, ehelyett szerinte Magyarország Romániánál is rosszabbul teljesít. „Aki bármit megtehet, bármit meg is tesz” – jelentette ki Márki-Zay Péter. Elismerte, a jelenlegi kormányzat bizonyos eredményeit meg kell tartani, ilyen például a közmunka, a belső terekben a dohányzás betiltása, a határontúli magyaroknak adott állampolgárság, vagy a határkerítés. Megígérte, a következő kormányzat
„nem kevesebb, hanem több családtámogatást, a fideszes pedofilokkal szemben is fellépő gyermekvédelmet, a fideszesek által betelepített migránsok ellen is védő határvédelmet” alakít majd ki.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ezután hosszasan ecsetelte az ország problémáit, amelyeket mind a jelenlegi kormányzat számlájára írt. Mint mondta, a gyűlöletkeltéssel „Orbán Viktor rettegést kelt a más színű, más származású magyarokkal szemben is”. Szerinte az elmúlt időszakban az ország nem előre, hanem lefelé ment minden tekintetben, a Fidesz és Orbán Viktor pedig „mára vállalhatatlan” lett. Kijelentette:
„Tisztességes keresztény, konzervatív ember nem szavazhat a Fideszre.”
Márki-Zay Péter szerint Orbán Viktor évértékelő beszédében figyelmen kívül hagyta az ország problémáit, így ő most pótolni akarta ezt a mulasztást. Elsőként felrótta a miniszterelnöknek, hogy nem nyilvánított részvétet a járványban elhunyt negyvenezer honfitársunk szeretteinek. Arról is beszélt, hogy az Unióban Magyarországon élnek a legtöbben a szegénységi küszöb alatt, az államadósság pedig évről évre csúcsot dönt, vágtat az infláció, milliók élnek létbizonytalanságban. „A Fidesz tagjai magyarok milliói elől zárták el a felemelkedés lehetőségét, de korlátlan lehetőséget biztosítottak maguknak” – szögezte le, majd hozzátette:
„Ez egy helikopteres, jachtos, kert végében futballstadiont építő világ.”
Megemlítette Völner Pált és Rogán Antalt is, akik szerinte a kiszolgáltatottak kárán gazdagodnak. Arról is beszélt, hogy akik írják a törvényeket, azokra nem vonatkozik, kiemelve: „ez a Szájerek, Borkaik, Kaleták beteges világa, ezt kell leváltani április 3-án.” Márki-Zay Péter szerint a legnagyobb probléma, hogy a miniszterelnök gazdaságpolitikája gyenge forintra és olcsó munkaerőre épült, pedig enélkül is lenne kereslet a magyarok tehetségére. „Alattvalót csináltak mindenkiből, aki nem hagyta még el az országot egy jobb élet reményében” – jelentette ki. Szerinte a világ százkilencvenhét országának vezetői közül százkilencvenhat kezelte jobban a járványt, mint Orbán Viktor. Mint mondta, Magyarországon ma még a legegyszerűbb hétköznapi dolgokat sem lehet elintézni politikai kapcsolatok nélkül, mert a kiváltságosok hálója átszövi az országot még a legkisebb falvakban is.
Márki-Zay Péter ezek után érdekes kijelentést tett. Először elismerte, hogy Orbán Viktor tizenkét év után most először nemcsak ellopja a magyarok pénzét, hanem vissza is ad belőle – a 13. havi nyugdíj, a közmunkához tartozó bérrendezés, az adóvisszatérítés és a minimálbér emelésének formájában –, majd azt kezdte el fejtegetni, erre vajon miért csak most került sor.
„Ezt önök máris nekünk, az egységes ellenzéknek köszönhetik”
–állította. Megjegyezte, még ezekkel az emelésekkel együtt is mínuszban vagyunk. Szerinte az Uniótól kapott több ezer milliárdok „degeszre tömött zsebekben, papírzacskókban, nejlonzsákokban” lapulnak, mert a Fidesz kormányzati szintre emelte a korrupciót. Mint fogalmazott, egyetlen sikeres vállalkozás sincs biztonságban, mert mindig „megjelenik két napszemüveges ember, akik a NAV segítségével gigabírsággal bírják a vállalkozásokat jobb belátásra, így végül töredékáron az ölükbe hullanak a cégek”. Megemlítette a jogállami mechanizmus miatt visszatartott 15 ezer milliárd forintot is, amelyhez szerinte Magyarország nem juthat hozzá mindaddig, amíg a miniszterelnök egy tolvaj. „Ha Orbánék mennek, 15 ezer milliárd forint jön” – érvelt. Szerinte Hódmezővásárhelyen a fideszesek is jobban jártak azzal, hogy leváltotta a Fideszt, és ezt a példát az egész országra nézve is érvényesnek tartja, mondván
„még a fideszeseknek is az az érdeke, hogy leváltsuk a Fideszt”.
Márki-Zay Péter a beszéd utolsó szakaszában a kormányzati terveiről beszélt. Megígérte, az új kormány felemeli majd a legszegényebbeket, az árak helyett a bérek fognak emelkedni, megakadályozzák az elvándorlást, megnövelik a magyar emberek élettartamát. „Szükség esetén még a magánegészségügy is ingyenesen lesz elérhető” – hangoztatta a miniszterelnök-jelölt. Továbbá a tervek szerint digitálissá teszik a tananyagot, visszaadják a tankönyvválasztás szabadságát, le fogják állítani a presztízs beruházásokat, nem építenek több üresen kongó stadiont. Mint mondta, átlátható lesz a sporttámogatások rendszere és a TAO, felszabadítják a kultúrát, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, illetve felállítanak egy korrupcióellenes ügynökséget. Azt is leszögezte, a források felhasználása átlátható lesz, előkészítik az euró bevezetését, valamint öt százalékra csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját. Azt is megígérte, hogy a Fidesz által betelepített migránsokat a következő kormányzat átvilágítja és kiutasítja. „Épp elég bűnöző van ebben az országban, nem kell Orbánnak még importálnia is” – magyarázta.
Márki-Zay Péter a cigányság felemelkedését is nagyon fontosnak tartja, de azt is megfogadta, hogy az új kormány elszámoltatja a hazaárulókat, és ezentúl kölcsönösen előnyös szerződések mentén üzletel Kínával és Oroszországgal. A lakájmédia felszámolására is tett utalásokat a miniszterelnök-jelölt. Szerinte ő miniszterelnökként nem fog menekülni a sajtó elől és mindig készen áll majd egy nyilvános vitára. Az eddig a Fideszre szavazókat is arra kérte, április 3-án szavazzanak a Fidesz ellen, majd leszögezte, egyetlen kormányváltó szavazat létezik: az Egységben Magyarországért közös listájára leadott szavazat. „Minden más alakulatra leadott szavazat Orbán Viktort tartja hatalmon” – említette meg. beszédét végül a következő szavakkal zárta:
„A gödörből a kijárat csak felfelé van. Április 3-án elzavarjuk a zsarnokot.”
(Kiemelt kép: Márki-Zay Péter beszél az Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott közös ellenzéki megemlékezésre, az Andrássy út–Dózsa György út sarkán. Budapest, 2021. október 23. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)