Már a hanyatló Nyugatról beszélnek az új külügyben
Vita a felső vezetésben, hazahívott nagykövetek, a folyosókon egymásnak nem köszönő régi és új munkatársak – nem indul zökkenőmentesen a „gigatárcának” számító Külgazdasági és Külügyminisztérium felállítása, ahol sorra szorulhatnak háttérbe a korábbi „nyugatos” külügyérek emberei. A keleti nyitás olyannyira nagy szerepet kap, hogy ez az átszervezésekből is világosan tükröződik.
Egyelőre teljes a felfordulás az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban – erről beszéltek a HVG.hu-nak minisztériumi és diplomáciai források is. Mint egy informátorunk fogalmazott, „ez persze részben érthető is, mert a külügyön kívül a volt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból, valamint a Miniszterelnökségről is kerültek ide emberek”.
Hogy „a szervezeti és munkakultúra összehangolása” mennyire nem megy egyszerűen, arra forrásunk csak egy példát mondott: korábban, ha a miniszter vagy valamelyik államtitkár, helyettes államtitkár találkozott egy nagykövettel vagy külföldi diplomatával, előtte egyrészt mindig konzultált az adott országért felelős minisztériumi referatúra munkatársaival, másrészt utólag is beszámolt nekik a tárgyalásokról, és készített egy feljegyzést. „Most semmi ilyen nincs, ha Szijjártó Péter parlamenti államtitkár vagy helyettese, Magyar Levente találkozik valakivel, azt legfeljebb folyosói beszélgetésekből tudjuk meg, sem előtte, sem utána nem kérdeznek meg minket, ami csak azért baj, mert mi sem tudjuk, hogy alsóbb szintű egyeztetéseken konkrét ügyekben milyen álláspontot képviseljünk” – mondta forrásunk.
Bár Orbán Viktor arról beszélt a választások után, hogy a választók „észre sem fogják venni, hogy új kormány alakul”, elég komoly átrendeződések történtek. A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnt, létrejött az önálló igazságügyi tárca, a közigazgatási feladatok pedig a Lázár János miniszterségével működő Miniszterelnökséghez kerültek. Államtitkári, helyettes államtitkári szinten rengeteg személycsere történt, de az egyértelmű, hogy az új kormány legerősebb tagja Lázár János lett. Ugyanakkor Navracsics Tibor is „gigatárcát” irányíthat, a külügy mellé megkapta a külgazdaságot – benne kiemelten a „keleti nyitás” programját és a kulturális diplomáciát is. Maga a miniszter ugyanakkor minden valószínűség szerint csak néhány hónapig marad hivatalban, minden bizonnyal Navracsics Tibor lesz az új magyar uniós biztos, utódja pedig a tárca élén Orbán Viktor bizalmasa, Szijjártó Péter lehet.
Vélhetően nem tesz jót a hangulatnak az sem, hogy egy „régi” külügyes szerint az „újak” nem köszönnek nekik a folyosón, és gyakran úgy kezelik őket, mint akiket hamarosan úgyis ki fognak rúgni. Információink szerint ahhoz képest, hogy három új államtitkárság létesült (a külgazdasági, a biztonságpolitikai és a kulturális diplomáciáért felelős), valamint hat helyettes államtitkár dolgozik majd a tárcánál, és több új főosztályt is létrehoztak, az immár csúcsminisztériumnak számító külügy munkatársainak összlétszámát ötven fővel kell csökkenteni az eredetihez képest. A Magyar Narancs utolsó számában azt írja, az új vezetés mintegy kétszáz embert akar kirúgni úgy, hogy közben a volt KIM-ből is ejtőernyőztetnének át embereket.
