Magyarország EU-s támogatásának 20 százalékát fagyasztaná be az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság 20 százalékkal csökkentené Magyarország következő hétéves ciklusra küldött EU-s támogatását szisztematikus korrupciós és közbeszerzési problémák miatt.
A Politico hétfő reggeli Brussels Playbook nevű hírlevelében Johannes Hahn költségvetési biztos rámutatott, hogy Magyarországon nem tapasztalható haladás a korrupció megfékezésének tekintetében és nem látnak komoly hajlandóságot a kormány részéről a közbeszerzések és az összeférhetetlenség tekintetében a hatályos jogszabályokba ütköző döntések megakadályozására. Emiatt pedig a MAgyarországnak szánt EU-s támogatások 20 százalékát befagyasztanák. Jávor Benedek szeptember 9-én pénteken közzétett Facebook posztjában elemezte a helyzetet, hétfőn pedig lapunknak is nyilatkozott.
Szisztematikus korrupció
A biztosok kollégiumának küldött közleményében Johannes Hahn költségvetési biztos kiemelte, hogy egy július 20-i keltezésű, az Európai Bizottság átláthatósági nyilvántartásában közzétett feljegyzésből látható, hogy a szisztematikus korrupció miatt kockázatos, ha továbbra is a magyar hatóságoknak osztják szét a közpénzeket. Ezért a kohéziós politika forrásaira és az operatív programok jó részére, illetve a közalapítványok által megpályázható források 70 százalékának (3500 milliárd Ft) visszatartását javasolta.
Daniel Freund német zöldpárti politikus becslése szerint ebben az esetben az Európai Uniótól kapott támogatások 20 százalékától esne el az ország a következő hétéves ciklusra. Freund kijelentette, hogy itt az ideje, hogy a Bizottság végre cselekedjen, és megvonja a támogatásokat, mert másképpen sok milliárd euró lenne kitéve az Orbán vezette kormány korrupciós rendszerének.
Korrupcióellenes hivatal
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2022. szeptember 9., 11:00
Mikuláš Bek, Csehország európai ügyekért felelős minisztere szerint Magyarország eljutott a szakadék széléig.
Külföld
2022. szeptember 7., 17:15
Orosz gázár maximalizálás, különadók, támogatási alapok létrehozása – ezek szerepelnek a Bizottság ötpontos tervében.
Külföld
2022. július 27., 15:54
Frans Timmermans Twitteren tett közzé egy posztot, amelyben arról ír, hogy mindannyian egy fajhoz tartozunk, a rasszizmusnak pedig Európában nincs helye.
Lapunk még szeptember 6-án megírta, hogy az Orbán-kormány a Magyar Közlönyben megjelent határozatban korrupcióellenes hivatal felállítását tűzte ki célul. Már júliusban bemutatták egy korrupcióellenes munkacsoport tervezetét, ám ez a csoport csakis kormánytagokból állt volna, és a szakmai és civil szervezetek csakis regisztrálva, meghívásos alapon tehettek volna javaslatot a korrupciós ügyek kezelésére. A szeptemberi határozat azonban megmutatta, hogy a Bizottságnak nem volt megfelelő az elképzelés; a korrupcióellenes hivatal összetételét ezúttal egyenlő arányban alkották kormányzati tagok és nem kormányzati tagok.
A Transparency International és a K-monitor szakértői azonban nem láttak sok esélyt arra, hogy ez bármin is változtatni fog. A K-monitor magát a határozatot úgy értékelte, mint egy beismerést, hogy nem működnek megfelelőan azok a szervezetek, amelyeknek pontosan az lenne a feladata, hogy megfékezzék a korrupciót és a közpénzekkel kapcsolatos visszaéléseket.
A bizottságnak szeptember végéig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a kormány tervét. A K-monitor szeptember elején azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem látnak esélyt arra, hogy a jogszabályokat az Országgyűlés addig megszavazza, nem beszélve a társadalmi egyeztetésről, ami a szűk határidő miatt szinte biztos, hogy nem tud megtörténni.
Nem csak a korrupció a probléma
Jávor Benedek, volt európai parlamenti és Budapest brüsszeli képviselője lapunknak elmondta, Johannes Hahn július 20-i leveléből számára már kiderült, hogy a korrupciós hivatal létrehozása nem tud minden problémát orvosolni.
„...a fő kritika a teljes közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működése, és nem csupán a jogszabályok elégtelenségének szintjén (ami gyorsan orvosolható kormányzati szándék esetén), hanem a gyakorlatban tapasztalható irányított közbeszerzések mindent átfogó volta is szúrja a Bizottság szemét. Az egy szereplős közbeszerzések magas arányáról a nyilvánosságban is volt szó, de ennél is fontosabbak azok az észrevételek, amelyek az – általában Mészáros Lőrinc által letarolt – kerettenderek elfogadhatatlanságával, a politikai kapcsolatokkal rendelkező szereplők kezében koncentrálódó közbeszerzési piaccal, az ilyen piaci koncentráció fokozódásával, a megfelelő összeférhetetlenségi szabályokkal vagy a közalapítványok közbeszerzési szabályok alóli mentesítésével és összeférhetetlenségi szabályainak hiányával kapcsolatosak.
Bónuszként még a mezőgazdasági földek árveréseivel kapcsolatban is szabálytalanságokra utalnak, ami aggodalommal töltheti el a fideszes műkörmösök és ügyvédek sokaságát, akik az elmúlt 12 évben nyilvánvalóan megbundázott árveréseken helyi gazdálkodóként állami földekhez jutottak. A Bizottság szerint ezek a problémák rendszerszintűek, súlyosak és a kormány az eljárásban a felvetésekre nem adott meggyőző válaszokat” – foglalta össze Jávor Benedek szeptember 9-én a Facebook-oldalán megjelent posztjában.
Önmagában tehát a korrupcióellenes hivatal felállítása ahhoz, hogy a jogállamisági eljárás ne menjen át a szankciók bevezetéséről szóló szakaszba. A Bizottság szerint a magyar kormány válasza nem ad biztosítékokat a rendszer javulására, és a statisztikai adatok is a helyzet romlását jelzik. Arra a visszajelzésre már nem is adott semmilyen visszajelzést a kormány, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete is romlik, ami a Bizottság szemében megkérdőjelezi a hatékony jogorvoslat lehetőségét – folytatta Jávor a pénteki posztjában.
Mindent vagy semmit – a tét: Magyarország
Ha a kormány és a Bizottság nem tudnak megegyezni, és a jogiállamisági eljárás átlép a szankciós szakaszába, az még a Hohn levelében kilátásba helyezett korrekciónál is sokkal nagyobb veszteséget jelenthet Magyarország számára.
Jávor szerint a magyar költségvetés katasztrofális helyzete miatt égetően nagy szükség van az uniós forrásokra, de amíg az operatív programokról még nem is született megállapodás, a problémák orvoslásáig ezek a pénzek nem válnak elérhetővé. Ráadásul a Helyreállítási Tervről szóló egyeztetések szünetelnek, „mert az a Bizottság álláspontja, hogy amíg a jogállamisági eljárásban nem születik megnyugtató megoldás, addig nem hagyhatja jóvá a helyreállítási pénzek kifizetését sem. Most tényleg mindent vagy semmit játszik Orbán. A baj az, hogy az ország hever az asztalon tétként” – zárta posztját Jávor Benedek.
(Kiemelt kép: Az Európai Unió zászlói az Európai Bizottság épülete előtt Brüsszelben, 2021. július 6-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu/AFP)
