Magyarország roma lakosságának helyzete sokkal rosszabb, mint a nem roma csoportoké
A Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015) résztvevő országai, köztük Magyarország öt éve azt a célt tűzte ki, hogy az időszak végére a cigány lakosság társadalmi integrációját több területen nagyban előmozdítja. A Kurt Lewin Alapítvány az elmúlt hónapokban a meglévő dokumentumok, valamint szakértők és érintettek meglátásai alapján vizsgálta a program eredményeit, valamint azok fejleszthetőségét. A kiadott tanulmány szerint ugyan egyes programok valóban jelentős sikereket értek el, még mindig kevés roma végzi el a középiskolát. A tanulmány szerint azonban nem az önkormányzatok hozzák létre ezeket az iskolai esélyegyenlőtlenségeket.
A Kurt Lewin Alapítvány a Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) monitorozása során a hazai cigányságra, valamint az integrációt célzó programokra vonatkozó dokumentumok, nemzetközileg kialakított kérdőív, esettanulmányok, kedvezményezettekkel készített mélyinterjúk és szakértők részvételével szervezett fókuszcsoportok segítségével gyűjtött objektív és szubjektív információt. Bár a program egésze számos fejlesztést igényel, az annak keretében megvalósuló kezdeményezések közül több valódi eredményeket tudott felmutatni - derült ki az esettanulmányokból. Így például a gyerekek korai fejlesztésére komplex módon irányuló Biztos Kezdet program. A józsefvárosi programban résztvevő gyerekek körében például 1,5 százalékra csökkent az iskolára éretlen gyerekek aránya, szemben a kerületi 9-11 százalékos átlaggal. Ugyanakkor a legsikeresebb programok jelentős részének működését is veszélyezteti a pénzügyi bizonytalanság - áll a tanulmányban.
Az
Edupressazt írta: Magyarország roma lakosságának helyzete sokkal rosszabb, mint a nem roma csoportoké, és ezen a területen az elmúlt években nem került sor lényegi javulásra. A problémák között szerepel az alacsony iskolai végzettség, a tartós munkanélküliség, a területi kirekesztés, az alapellátások igénybevétele során megjelenő diszkrimináció. A bevezetett kormányzati programok célcsoportjai azonban többnyire nem kifejezetten a romák, hanem a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok; az intézkedések hatékonysága a romák integrációja, körülményeik javítása szempontjából a szükséges adatok hiányában nem megfelelően ítélhető meg, nem nyomon követhető - említi a tanulmány.2003-as adatok alapján óvodába a három-öt éves gyermekek közül országosan 88 százalék, a roma gyerekek közül csak 42 százalék jár. Az óvodai jelenlét azonban a későbbi iskolai sikerességet jelentős mértékben befolyásolja. A kutatási adatok alapján az általános iskolát csaknem minden roma fiatal elvégzi. Az általános iskolai oktatás során azonban erőteljes szegregáció tapasztalható, mely több formában jelentkezhet. Jelenlegi becslések szerint a szegregált iskolák száma 180, míg a főként roma diákok által látogatott szegregált osztályok száma 3000-re tehető. Az Educatio-Tárki életpálya felmérésének 2006-2007-es adatait elemző kutatás szerint "a nyolcadik elvégzése után a roma tanulók 9 százalék valószínűséggel nem tanulnak tovább sehol, szemben a nem roma tanulók alig egy százalékával." Ezek szerint, bár igaz, hogy arányaiban nőtt a 20-24 éves roma fiatalok általános iskolai végzettsége, a hasonló korú populációhoz képest alacsonyabb mértékben és nagy részük még mindig késve fejezi be tanulmányait. A cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában az általános iskolát 82,5 százalék fejezte be, ugyanezen korcsoportban középiskolai tanuló volt 1,7 százalék és elvégezte a középiskolát 5,1 százalék. A középiskolát végzettek arányánál is kisebb az egyetemre vagy a főiskolára járó cigány hallgatók aránya. Országosan a 18-20 évesek 40 százaléka, a roma 20-24 évesek 1,2 százaléka tanul felsőoktatási intézményben.
Érdemben nem javíthat ugyan, de ronthat a helyzeten az önkormányzat
Az oktatás területén a RIÉP keretében zajló programok célja a hátrányos helyzetű, roma gyermekek, tanulók óvodai, iskolai sikerességét elősegíteni, az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítani. A 2008-2009. évi intézkedési terv 2008. évi időarányos végrehajtási jelentése kifejti: 2008-ban is a korábbi években megkezdett programok folytatódtak. Illetve ezen felül 2008-ban az esélyteremtés, hátránykompenzálás figyelembevételével zajlott az oktatási tárca jogalkotó tevékenysége, mind az alapnormákat meghatározó törvénymódosítások, végrehajtási rendeletek, mind az eljárásrendi jogszabályok tekintetében. A RIÉP keretében indult el a Biztos Kezdet Program, az óvodáztatási támogatás, a tanoda program, az Útravaló Ösztöndíjprogram, valamint a Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás programja.
A
Kurt Levin Alapítványáltal megkérdezett szakértők véleménye szerint 2005 és 2009 között a közoktatásban növekedett az oktatási-etnikai szegregáció. A szegregáció egy tünet, annak a tünete, hogy a magyar közoktatás rendkívül egyenlőtlenné vált. Strukturális reformok ugyan elindultak, ennek ellenére a romák oktatási integrációja terén továbbra sincsen felmutatható eredmény. A megkérdezett szakemberek szerint a közoktatás szegregációs problémáit nem lehet kizárólag esélyegyenlőségi, vagy deszegregációs terminológiával leírni. A véleményekből kirajzolódik, hogy nem az önkormányzatok hozzák létre ezeket az iskolai esélyegyenlőtlenségeket, még a szegregációt sem. Az önkormányzat ronthat a helyzeten, de érdemben sem tud javítani, hiszen csak addig a pontig tud deszegregálni, amíg az oktatási piacon domináns helyzetben lévő szülői és oktatási csoportok ezt engedik. A válaszok alapján arra következtet a tanulmány, hogy a reformlépéseket az alapképzésnél érdemes folytatni. Illetve a szülőket is érdekeltté kell tenni: a gyerekek mellett a felnőttek bevonódását is lehetővé kell tenni. Ez történhet a hagyományos, de a szakképzési rendszer strukturális hibáinak kiküszöbölésével együtt járó OKJ képzések modernizálásával, munkaerő-piaci szolgáltató programokon keresztül, vagy történhet az alapképzésben a gyerekeken keresztül.Hoppon maradt roma diplomások
A Parlament Kupolatermében – Bajnai Gordon kormányfő jelenlétében – múlt decemberben vehették át bizonyítványukat azok a cigány értelmiségiek, akik sikeresen vizsgáztak a Romák foglalkoztatása a közigazgatásban címmel meghirdetett programban. Szemmel látható volt azonban, hogy a résztvevők közt nem romák is akadnak. Egyikük, a korábban rádiósként ismert Cs. Kádár Péter nem titkolta: bár nem cigány származású, erős sorsközösséget érez a romákkal. Mielőtt indult volna a pályázaton, a szervezők megnyugtatták: semmi gond, Magyarországon szabad identitásválasztás van - írta a
Népszabadság.Kállai Ernő kisebbségi ombudsmanhoz érkezett számos panasz egyike éppen azt kifogásolta, hogy a jelentkezők származását „bemondás alapján” elfogadták. Így a program részben nem romák foglalkoztatását segítette elő. Más beadványok szerint nem volt megfelelő a felkészítés. A munkáltatók gyakran csak meghirdették az állást, nem is akartak felvenni romákat. A jelentkezők sokszor megszégyenültek az interjúkon. Feszültséget keltett, hogy a cigány diplomásokat esetenként nem a végzettségüknek megfelelő munkakörbe közvetítették ki.
A jelentkezők nem kapták meg a felkészítést
A panaszok jogosak – derült ki a kisebbségi ombudsman vizsgálatából. Az Európai Unió támogatásával indított program egymilliárd forintot szánt kétszáz felsőfokú végzettséggel rendelkező roma támogatására. Kállai viszont úgy véli, ennyi pénzből 250-300 diplomás foglalkoztatása lett volna a reális célkitűzés.
A jelentkezők nem kapták meg a szükséges, egyéni igényeknek megfelelő felkészítést. A közvélemény ebből csak anynyit érzékelt, hogy a roma diplomások jelentős része „nem volt képes levizsgázni”. Előfordult, hogy a pályázó azért nem tudott elhelyezkedni, mert lakóhelyétől igen távoli, általa soha meg nem jelölt településre közvetítették ki. Máskor az álláshirdető lépett vissza: ezt következmények nélkül megtehette, akkor is, ha csak meggondolta magát. Végül kétszáz helyett csupán nem egészen ötven (láthattuk: nem feltétlenül roma) diplomással kötöttek foglalkoztatási megállapodást.
A cigányok alig egy százaléka tanul főiskolákon és egyetemeken
Kállai szerint nagy szükség van roma munkaügyi programokra. A cigányok körében az átlagosnál legalább hétszer-nyolcszor nagyobb a munkanélküliség. Még nagyobb a különbség a diplomások arányánál: a cigányok alig egy százaléka tanul főiskolákon és egyetemeken, a végzettséget szerzett roma értelmiségiek számára különösen nehéz az elhelyezkedés. A visszásságok megszüntetése érdekében a kisebbségi ombudsman például azt is javasolja: a „roma származásúak esélykiegyenlítő programjában csak a célcsoportba tartozók vehessenek részt”.
A program folytatódik, remélhetőleg sikerül betölteni a tervezett létszámot. A híradások nyomán az a kép alakulhatott ki, hogy a romák elözönlik a hivatalokat és állami intézményeket, de – jegyzi meg a kisebbségi ombudsman – más a valóság. A kétszáz roma munkahely csak csepp a tengerben: a közigazgatásban jelenleg 67 ezren dolgoznak - írta a NOL.