Magyarország össztűz alatt

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója, Szabó Máté Dániel jajkiáltó levelet intézett az ENSZ emberjogi biztosához, amelyben sürgős segítséget kér az NGO-k (nem kormányfüggő szervezetek) számára (ezeket magyarul civil szervezeteknek szokták nevezni), mivel Orbán Viktor kormánya megfélemlítő kampányt indított ellenük.

Szabó levelében arra kéri az ENSZ emberjogi biztosát, hogy „tegyen meg minden szükséges lépést a civil szervezetek függetlenségének biztosítása és az emberi jogok tiszteletének érdekében Magyarországon”. A súlyos szavak kiváltó oka a norvég és a magyar kormány között dúló harc. A magyar kormány azzal vádolja a norvég kormányt, hogy az általa finanszírozott, a kormánnyal szemben kritikus szervezeteken keresztül beleszól a magyar belpolitikába. A pénzügyi támogatások intézésének eddig bevált rendszerét a magyar kormány önkényesen és egyoldalúan megváltoztatta, mire a norvég kormány felfüggesztette a pénzek kifizetését. Norvégia – a magyar kormány beleegyezésével – 13,5 millió euróval támogatta ezeket a szervezeteket az elmúlt öt évben, ugyanakkor kategorikusan tagadja, hogy beleavatkozna a magyarországi politikába. Júniusban a magyar kormány tovább fokozta a nyomást, és kormányzati (Kehi) ellenőrzést rendelt el azoknál a szervezeteknél, amelyeket a norvégok támogatnak. Bár a magyar kormánynak csak a magyarországi közpénzt felhasználó szervezeteket lenne joga ellenőrizni. Lapunk hiába kérte a kormány véleményét, megkeresésünkre nem kaptunk választ – zárja beszámolóját a FT.

Az újonnan kivetett reklámadó a másik felkavaró téma, amiről beszámol a tekintélyes brit lap. A parlamentben júniusban megszavazott, a reklámbevételek után fizetendő új adónem a legnézettebb kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot sújtaná a legjobban. A jelenlegi 0%-os adó helyett, 40%-ot kellene fizetniük a 20 milliárd fölötti reklámbevétel után, ami az RTL Klub igazgatója, Dirk Gerkens szerint a médiaszabadság megfojtását jelenti.

Ez a lépés újra feléleszti a magyarországi sajtószabadság miatti aggodalmakat is. 40%-os adó a bevételeken – és nem a nyereségen! – sehol a világon nincs, mondja Dirk Gerkens, az RTL Klub magyarországi igazgatója. Az új adótörvény kísérlet a tévécsatorna kisajátítására. Vagy olcsón akarnak megvásárolni bennünket, vagy ki akarnak rúgni minket a piacról – teszi hozzá az igazgató, aki felvette a kesztyűt a magyar kormánnyal szemben, amely tavasszal egy erősen vitatott új választási eljárási rendszerben szerzett magának kétharmados többséget a parlamentben.

Újabb válság leselkedik a közép-kelet európai bankokra? – kérdezi címében az angol lap harmadik írása, amelyben Bulgária és Románia mellett Magyarország is szerepel. Aggasztó fejlemény a magyarországi devizahitelesek problémájának megoldási módja, amely komoly veszélyeket jelent az osztrák Erste és Raiffeisen ill. a magyar OTP bankok számára.

Az Orbán-kormány 2010 óta a bankokkal is harcban áll. A devizahitelesek megsegítése céljából – a már korábban kivetett bankadó után – ismét törvényileg kényszeríti a bankokat, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak az “egyenlő teherviselés” jegyében, s ezúttal a bankok által felszámolt kamatrést kívánják megfizettetni a pénzintézetekkel.

Egyesek politikai okokat látnak a Magyarországon működő bankok helyzetének további rontásában. Orbán azt szeretné, ha a bankszektor 50%-a magyar tulajdonban lenne, s a legutóbbi lépései arra kényszeríthetnek néhány külföldi bankot, hogy eladják magyarországi leányvállalataikat, vagy beolvadjanak egy magyar bankba. Egyelőre a külföldi bankok maradni akarnak az országban, de Budapest azt tervezi, hogy ősztől forintra váltatja a devizahiteleket, egyelőre ismeretlen árfolyamon.

A külföldi bankok még mindig nem fogták fel teljesen, mekkora pofont készül adni nekik a magyar kormány – idézi Attard Montalto pénzügyi elemző szavait az angol lap. Meglehet, a válságnak vége Kelet-Közép-Európában, de a csúnya meglepetések veszélye továbbra is fennáll.

Ollózta: Markó Beáta

Tartson velünk a

További Nagy-Britanniához fűződő írásokat olvashat az