Magyarország és Románia mély diplomáciai válságba manőverezte magát
A zászlók háborújában mindkét uniós ország a másik nagykövetének kiutasításával, illetve egyéb intézkedésekkel fenyeget.
A két ország sajtójában napok óta ez az első számú téma, főleg a román tévék rendeznek magyarellenes hecckampányokat, írja a Spiegel. A nacionalista hisztéria jól jön a kormányoknak a választási kampányban. Eckstein-Kovács Péter azt gondolta, az ilyen viszályok és médiahadjáratok már nem fordulhatnak elő, a konfliktus komolyan megkérdőjelezi az eddigi jó kétoldalú kapcsolatokat.
A román publicista, Cristian Campeanu pedig azt írja: két kis állam Európa peremén, mindkettőt provinciális és kváziautokrata vezetők kormányozzák, mindkettő komoly gondokkal küszködik a jogállamiság tiszteletben tartását és a gazdaságot illetően, szóval ezek most lelkesen átadják magukat a legkezdetlegesebb nacionalista populizmusnak. Hogy Sepsiszentgyörgyön az új prefektus beiktatásakor eltávolították a lobogót a díszteremből, az sértés volt a magyar kisebbség politikusaival szemben. De kialakult belőle az utóbbi idők legsúlyosabb ellentéte a két ország között, jóllehet a viszony már egy ideje lehűlőben van: az Orbán-kormány minden magyarok politikai képviselőjének tekinti magát, ideértve a határon túliakat is.
Budapest főleg a radikális kisebbségi politikusokat támogatja. Bevezette a kettős állampolgárságot, és a nacionalista paternalizmus még sok szavazatot hozhat számára, amire nagy szüksége is lesz a választásokon, tekintve, hogy odahaza egyre népszerűtlenebb a szociális fűnyíró-politika miatt.
A másik oldalon egy ideje ismét napirenden szerepelnek a kampányok a magyar kisebbséggel szemben. Ebben az ügyben a Ponta-kabinet számára arról is szó van, hogy nacionalista retorikával legitimálja a tervezett területi reformot, amelynek részeként a magyarok sok jogukat elvesztenék.
