Magyarország: bosszúságot okoz a regisztrációs kötelezettség
Az osztrák sajtót élénken foglalkoztatja az új választási törvény elfogadása. A lapokban megjelent cikkek közül a Kronen Zeitung írását ismertetjük – különös tekintettel arra, hogy a legnagyobb példányszámú bulvárlap ritkán foglalkozik hasonló témákkal ilyen terjedelemben.
251 igennel, csupán 91 ellenszavazattal és egy tartózkodással a Magyar Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a rendkívül sokat bírált választási törvényt, amely regisztrációt ír elő a választók számára az önkormányzati-, a parlamenti- és az európai parlamenti választásoknál. – olvasható a cikkben.
A jövőben a választásra jogosultaknak legkésőbb 15 nappal a választások előtt jelentkezniük kell, ha választani akarnak. Emögött az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnök (fenti kép) hidegfejű számítását sejti, aki így akarja távol tartani a szavazástól a társadalmilag hátrányos helyzetben levőket.
Főképpen az internettel nem rendelkező idősebb emberek számára esne súlyosan latba ez a „bürokratikus akadály”, mert jelentős távolságot kellene leküzdeniük az elöljáróságig, ahol a regisztráció történik.
A választói jog korlátozása mögött a politikai megfigyelők azt gyanítják, hogy a jobboldali konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor és a pártja, a Fidesz-MPSZ (Fiatal Demokraták – Magyar Polgári Szövetség) semmit sem akarnak a véletlenre bízni, csak azért, hogy 2014-ben ismét megválasszák őket. Pontosan ennek érdekében kell távol tartani az urnáktól azokat a kiszámíthatatlan választókat, akik úgy érzik, hogy az eddigi politika elhanyagolta őket. November 19-én a parlament előtt már több ezer polgár tüntetett a regisztrációs kötelezettség ellen.
A kormánykoalíció nem érti a felkorbácsolt vitát
A Fidesz-MPSZ-ből és kereszténydemokratákból álló kormánykoalíció visszautasítja a bírálatokat. Semmiféle hátrányos helyzetről nincs szó, mivel a regisztráció személyesen megtehető az illetékes község jegyzőjénél, interneten vagy – akadályoztatás esetén – az illetékes jegyző „otthonában keresi fel” az érintetteket. A kettős állampolgársággal rendelkező, külföldön élő magyarok levélben vagy az interneten regisztrálhatják magukat.
Orbán pártjának helyettes frakcióvezetője, Gulyás Gergely, nem érti a kül- és belföldi felháborodást: „A választási regisztráció indokolatlanul nagy szerepet kapott a belpolitikai vitákban. Ez számos európai országban szokásos eljárás, amely csak négyévente jelent egypercnyi erőfeszítést a választók számára”.
Amit azonban eltitkol, az az a tény, hogy az általa megnevezett országok esetében olyanokról van szó, amelyekben nincs bejelentkezési kötelezettség, így például Nagy-Britanniában.
Az ellenzéki tömörülés óva óv a regisztráció bojkottjától
Az új tömörülés, az „Együtt 2014”, amelynek célja Orbán leváltása, óva óv a választási regisztráció bojkottjától. A demokratikus pártoknak és az NGO-knak inkább segíteniük kell a társadalmilag elesett polgároknak abban, hogy regisztráltassák magukat. A vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy alkalmazottaik munkaidőben regisztráljanak. A regisztrációval szembeni „tiltakozásnak az a leghatékonyabb módja”, ha a lehető legtöbben elmennek regisztrálni – áll az „Együtt 2014” mozgalom egyik közleményében. A platform mögött Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök (2009-2010) „Haza és Haladás Alapítványa”, MILLA (Egy millióan a sajtószabadságért) nevű csoport és a pártok felett álló szakszervezet, a Szolidaritás áll.
Kormány: minden párt számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani
Sokkal kevesebb figyelem irányul a választási törvény további fejezeteire: például időben 50 napra korlátozódik a választási kampány. A jövőben választási kampányt csak a közszolgálati adók műsorában, az online hírportálokon illetve online újságokban lehet folytatni majd, kormány indoklása szerint azért, hogy azonos feltételeket biztosítsanak a választáson résztvevő valamennyi párt számára. A közszolgálati intézmények kötelesek ellenszolgáltatás nélkül sugározni a kampányanyagokat.
A kampány céljára rendelkezésre bocsátandó időkeret médiumonként legfeljebb tíz óra lehet, amelyet arányosan kell elosztani a pártok között. Az ellenzék attól tart, hogy a műsorszórás időpontjáról nem pártsemlegesen fognak dönteni: az ellenzék képviselői szerint nem mindegy, hogy egy választási anyagot egy jelentős focimeccs szünetében sugározzák, vagy egy főzőműsor keretében adják le. Változások vannak a képviselőjelölt állításához szükséges támogatói nyilatkozatok esetében is. Parlamenti választásoknál a jövőben több mint 500 aláírást kell gyűjteni, de ezek akár nem regisztrált választásra jogosultaktól is származhatnak. (red/AG)
Fordította: dr. Gonda László
