Magyarország a nemzetközi kritikák kereszttűzében

A médiatörvény nyomán keletkezett nemzetközi felzúdulás után egy évvel Orbán Viktor Magyarországa ismét a bírálatok kereszttüzébe került, mert felmerült a gyanú, hogy az igazságszolgáltatás gépezetét, sőt a Nemzeti Bankot is meg akarja fegyelmezni, amivel megsérti az intézmények függetlenségét garantáló európai uniós és nemzetközi szabályozást egyaránt – állapítja meg Joelle Stolz.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke december 12-i levelében magyarázatot kért Budapesttől a magyar parlament által elfogadott és már 2012. január 1-jén érvénybe is lépő igazságszolgáltatási reform és az új Alkotmány számos „aggályos” pontjával kapcsolatban. Mindenekelótt az kelt aggodalmat, hogy az adatvédelmi hatóság vezetője átmeneti idő biztosítása nélkül, azonnali hatállyal távozik hivatalából, holott az Uniós szerződés 16. cikke a tagállamok ilyen intézményének függetlenségét írja elő.

Reding asszony az igazságszolgáltatás függetlenségének problémáját is felveti levelében. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét – akit 2008-ban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán eltöltött hosszú szolgálati idő után neveztek ki erre a tisztségre – mandátumának lejárta előtt eltávolították. A főbíró kifogásolta azt a tervet, amely a korábbi 70 éves kor előtt már 62 éves korban nyugdíjba küldi a bírákat, miközben a kormány a többi foglalkozási ág vonatkozásában a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről tett bejelentést.

Az ellenzék szerint ez a főáramlattal ellentétes intézkedés, amelyet a budapesti parlament kedden szavazott meg, lehetőséget teremt arra, hogy 300 bírót lecseréljenek, s helyükre alkalmazkodóbbakat ültessenek. Ezzel kapcsolatban a Bizottság tudni szeretné, milyen érvekkel tudja alátámasztani ezt a döntését az Orbán-kabinet, azután, hogy Németországot a polgári légi forgalom pilótáinál alkalmazott hasonló intézkedés miatt életkorral kapcsolatos diszkriminációért az EU előzőleg elmarasztalta.

De nem ez az egyetlen ügy, ami fejtörést okoz Brüsszelnek: az igazságszolgáltatási apparátus felügyelete mostantól az Országos Bírói Hivatal hatáskörébe kerül, s ennek kilenc évre kinevezett elnöke egyedül fogja kijelölni a bírákat. Erre a különösen kényes posztra a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező miniszterelnök azt a Handó Tündét választatta meg az Országgyűléssel, aki egy fideszes EP-képviselő felesége, és ráadásul a miniszterelnök házastársának szívbéli barátnője. Állítólag Madame Handó férje, Szájer József volt az, aki Budapest és Brüsszel között utazásai során, a vonaton, saját iPad-jén szerkesztette meg az új Alkotmányt, amely bővelkedik a magyar Szent Koronára és az ezeréves nemzetre történő hivatkozásokban.

A Nemzeti Bank megfegyelmezése

A magyar parlament, ugyanolyan hajszában mint Szájer József, 2010 májusa óta legalább 200 törvényszöveget szavazott meg. Az egyik ilyen törvény, amelyet a kormány csak kedden nyújtott be, de azt ígérte, hogy már péntektől szavazásra bocsátja, Washingtont és Brüsszelt egyaránt sokkolta: az új törvény a Monetáris Tanáccsal olvasztja össze a Nemzeti Bankot, s ezzel alapjaiban változtatja meg annak struktúráját. Az új intézmény kilenc tagjából hatot a parlament fog kinevezni. Így lehet majd semlegesíteni Simor Andrást, a Nemzeti Bank jelenlegi elnökét – Orbán fekete bárányát, akinek azt rója fel, hogy az infláció megfékezése céljával tartja magasan a forintkamatot –s akinek már 2010-ben tudomásul kellett vennie, hogy 75 százalékkal csökkentik a fizetését.

Az Európai Központi Bank (BCE), az Európai Bizottság és az IMF köreiben is negatív reakciókat keltett a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország közötti kényes tárgyalások kezdetének időpontjában végrehajtott puccs. És felfokozta a befektetők aggodalmait is – zárja írását a Le Monde bécsi tudósítója.

Prága és Budapest kizárják az adóharmonizációt

A Cseh Köztársaság és Magyarország nem fog bármi áron csatlakozni a kormányközi szerződéshez, amelyet 2012 márciusáig kell végigtárgyalnia az euróövezethez tartozó tizenhét tagállamnak és a kormányközi szerződéssel egyetértő többi uniós országnak. – írja budapesti jelentésében Martin Plichta. A Le Monde prágai tudósítója cikkében emlékeztet arra, hogy a december 8-án és 9-én Brüsszelben megtartott uniós csúcsértekezleten egyedül Nagy-Britannia közölte azt, hogy nem vesz részt a szerződésben.

Petr Necas cseh miniszterelnök december 15-i budapesti hivatalos látogatása alkalmával, magyar kollégájával, Orbán Viktorral együtt úgy nyilatkozott, hogy a jövőbeli szerződés „főképp az eurózóna tagjaira vonatkozik”. Ebből kiindulva, s hogy ne tűnjenek a szerződés akadályozóinak, bizonyos feltételekkel készek aláírni a dokumentumot.

Bár a két euroszkeptikus kormányfő a közös sajtóértekezleten „támogatásáról” biztosította”a szigorúbb költségvetési szabályozást célzó kormányközi szerződést „, arra is figyelmeztetett, hogy „egy adóharmonizáció nehezen elfogadható akadályt jelentene”.

Noha Necas kormányfő személy szerint ellenez minden olyan új szerződést, amely költségvetési és adózási szabályokat kényszerítene országára, elsöprő parlamenti többséggel rendelkező magyar kollegájával szemben kénytelen volt kiegyezni koalíciós partnereivel.

Orbán Viktor a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy a csehek és a magyarok „aktívan és összehangoltan „ kívánnak részt venni a kormányközi dokumentum előkészítésében,, mert nem kívánnak „akadályokat gördíteni az eurózóna talpra állítása elé”. „Nem mi provokáltuk ki az eurózóna válságát, és mi magunk nem is vagyunk képesek azt megoldani” – fűzte hozzá a magyar kormányfő, Necas pedig azt emelte ki, hogy „a cseh gazdaságnak egyenesen létérdeke egy stabil és erős eurózóna”.