Magyarország: A Jobbik új harca az iszlámizmus ellen
A szélsőjobboldali Jobbik legutóbb már nemcsak iszlámbarátnak, hanem általában mérsékeltebbnek igyekezett mutatni magát. Úgy tűnik, ez ma már a múlté. Boris Kálnoky Vona Gábor pártelnökkel találkozott, a beszélgetés alapján írt cikkét a Die Presse közölte.
Európában már hosszú ideje a magyar Jobbik számít a legszélsőségesebb nagy támogatottságú jobboldali pártnak. Antiszemita és elsősorban roma ellenes kirohanásokkal hívta fel magára a figyelmet, a Magyar Gárda nevű egyenruhás milícia pedig a nyilasokra, illetve a német SA-ra emlékeztetett. A Jobbik Vona Gábor pártelnök vezetésével a harmadik, majd a második legerősebb párt lett, és több mint két éve Vona azzal próbálkozik, hogy kijöjjön a jobboldali sarokból. Vona a Jobbikból néppártot akart csinálni, és ezzel megnyerni a 2018. évi választásokat. Ez működni látszott: „a menekültválságig minden közvélemény-kutatás szerint erősödtünk” – mondta egy Die Pressével folytatott beszélgetésben Vona Gábor pártelnök.
„Mérsékelt, visszafogott néppártként” a Jobbik újabban nem tudta kihasználni az új körülményeket, miközben a válságnak köszönhetően Európában mindenütt megerősödtek a jobboldali pártok. Ezzel szemben Magyarországon a Jobbik által elhagyott politikai teret a kormányon levő Fidesz töltötte ki idegenellenes retorikájával, és azóta a közvélemény-kutatásokban folyamatosan diadalt arat. A Jobbik számára más gond is akadt: mégpedig Vona személyes szimpátiája az iszlám iránt. Egy alkalommal azt mondta, hogy az iszlám a „konzervativizmus legutolsó reménye”.
„Védelmezni a saját országot”
„A globalizációval összefüggésben egy alkalommal azt mondtam, hogy az ellene folytatott harcban az iszlám lehetne az utolsó bástya” – mondta Vona. „Továbbra is fontosnak tartom, hogy ne keverjük össze az iszlámot a menekültválság és az Iszlám Állam problémáival”. Ez az európai jobboldali szcénában különlegessé teszi a Jobbikot – olyan szélsőjobboldali párttá, amelynek elnöke kedveli az iszlámot. A továbblépés érdekében a menekültválságban Vona új fordulatot hajt végre: eltávolodik az iszlámbarátságtól. „Ez az iszlám iránti álláspont sokkal inkább hozzám kapcsolódik, mint a párthoz” – mondja most. „Nem mindenki ért egyet velem”. Vona váratlanul az iszlám és az európai keresztény kultúra közti jövendő harcról kezd beszélni. „Félek, hogy elkerülhetetlen a két kultúra jelentős összecsapása”. Úgy gondolja, hogy Magyarországnak „lehetőség szerint ki kellene maradnia ebből a vitából. Meg kell védeni a saját országot, de nem kell részt venni ebben a konfliktusban”.
Meg kell védeni az országot a muszlim bevándorlóktól: ez az új szlogen a Jobbiknál. Vona azzal érvel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szigorú menekültpolitikáját a Jobbiktól csalta el: Orbán „sajátjává tette a politikánkat, és azt meg is valósította. A határkerítés megépítése már 2014-ben a mi ötletünk volt. Ugyanígy a hadsereg bevonása a határőrizeti feladatokba. Orbán a Jobbik politikáját valósítja meg”. Összességében tartalmilag teljesen egyetért Orbán szigorú menekültpolitikájával.
Két év alatt ez a második fordulat a Jobbikon belül: az első volt az eltávolodás a jobboldali imázstól, most pedig az iszlám iránti szimpátia hírére cáfol rá. Elmúltak azok az idők, amikor a magyarországi muszlimok a Jobbikot támogatták – tették ezt azért, mert a párt szélsőségesen bírálta Izraelt.
Emellett Vonánál a teljes jobbra-visszarendeződés is mutatkozik. Újabban kapcsolatot akar a Jobbik és a jobboldali-konzervatív Alternatíva Németország Számára párt (AfD) között, miközben továbbra is bizonygatja, hogy mérsékelt beállítottságú néppárttá akarnak válni. „Teljesen nyitottak vagyunk az AfD irányában. Nagy érdeklődéssel figyelem őket” – mondja Vona. Támogatja Frauke Petry pártelnök sokat bírált követelését, hogy szükség esetén használjanak lőfegyvert a menekültekkel szemben. Vona azt mondja, hogy a „határőröknek fegyvereik vannak”. „Elképzelhető, hogy használni kell a fegyvert, pl. egy védelmi helyzetben”. Ezt a Jobbik „Magyarországon is támogatja, és a fegyverhasználat lehetőségét is számításba vette, amikor javasolta a hadsereg bevetését az országhatár mentén”.
A jobboldaliak ünneplik Orbánt
Vona az európai jobboldali erők más pártjaival is szívesen cserélne véleményt gyakrabban és ápolna kapcsolatokat, pl. a svájci SVP-vel. Csak az a probléma, hogy ezek a pártok Orbánt és nem Vonát dicsőítik. Olyan ez, mintha Orbán időközben az összes jobboldali konzervatív erők szószólójává emelkedett volna. „Új jelenség, hogy ezek a pártok hirtelen mind Orbánt kedvelik. Ez a menekültválság következménye” – vigasztalja magát Vona. A Jobbik pártelnöke, akár csak korábban, továbbra is hiszi, hogy a 2018-as parlamenti választásokon valós esélye lesz. Természetesen, jelenleg még minden közvélemény-kutatásban megkérdőjelezhetetlenül Orbán áll az első helyen.
Fordította: dr. Gonda László
