Magyar Rendőr: házkutatás, letartóztatás, kihantolás, nyaralás a Balatonnál

„A Magyar Rendőr semmit nem látott forradalomból, 1956 egyáltalán nincsen benne az anyagban. A forradalommal kapcsolatba hozható első fotók 57 januárjából származnak. Az egyik riport a határon letartóztatott embereket mutat, a másik a harcok során elesett ávósok kihantolásáról szól. A következő hónapban láthatjuk, hogy az ávósokat újratemették, hősi halottá nyilvánították. ” – magyarázza Tamási Miklós, az Open Sociaty Archív (OSA) munkatársa a Magyar Rendőr fotóarchívumának internetes megjelenése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

A Magyar Rendőr évtizedeken át volt a Belügyminisztérium belső terjesztésű újságja. Ennek következtében olyan helyeken, olyan eseményeken, olyan alkalmakon is készíthettek felvételeket, ahol senki más. Biztos, hogy 1956 eseményeit is megörökítették, de valakik ezeket az anyagokat kiemelték a dokumentációból.

– Az volt szóbeszéd a szerkesztőségben, hogy az 56-os, 57-es fotókat már korábban elvitték, már a rendszerváltás előtt sem voltak hozzáférhetőek - mondta a 168ora online kérdésére a lap egykori munkatársa Várhelyi László.

Szocializmus az interneten

A ma már nem létező

Magyar Rendőra napokban felkerült az internetre. Nem a papír újság, hanem csak a fotói. A fotóarchívum mai állapotában fél millió filmkockát tartalmaz, 18 ezer tekercs filmen, ami nagyjából 20 ezer fotóriportot jelent. Ebből a hatalmas gyűjteményből válogattak ki közel 15 ezer felvételt, melyeket digitalizálták, rendszerezték, és az interneten hozzáférhetővé tették.

„A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE A BELÜGYMINISZTÉRIUM NÉZŐPONTJÁBÓL. Kiképzések, lövészetek, kihallgatások és ünnepek. Határsértők, nyomozók, összeesküvők és tolvajok. 14 748 sosem látott fénykép a Magyar Rendőr folyóirat archívumából” – olvasható a honlap főoldalán.

Jelenleg hat esztendő 1948-1953, valamint 1956 és 1957 fotói hozzáférhetőek az érdeklődők számára. 1956 októbere Rajk László újratemetésével kezdődik, és a Ferihegyi repülőtér képeivel zárul. A fényképeken egyáltalán nincsenek jelen a forradalom eseményei.

1948: Pócspetri

Nagyon érdekes viszont egy több mint száz felvételből álló riport a Pócspetri gyilkosságról 1948 júniusából. Az internetre került fotóarchívum felvételei mellé az OSA munkatársai általában nem tettek magyarázatot. Pusztán a fotóriport címét közlik a fotók mellett. Itt azonban olvasható egy összefoglaló arról, hogy akkoriban mi történt, milyen politikai indíttatásból ítélték halálra a falu jegyzőjét. A helyszíni riport több, mint száz megrázó fotót készített a falu gyászoló lakosságáról, a kivezényelt rendőrség sorfaláról.

A Magyar Rendőr fotói az érdeklődők számára nem feltétlenül politika történeti szempontból, hanem életmód szempontból lehetnek érdekesek. Mivel az akkori életmódot, a szocializmus évtizedeit mutatják a maguk torz viszonyai között – véli Tamási Miklós.

Szemétdomb helyett Fotógráfiai Múzeum

A fotóarchívum mai léte egy véletlennek köszönhető. Urbán Tamás a rendszerváltás környékén a Magyar Rendőr jogutódjának, a Zsaru Magazinnak a szerkesztőségében járt. Azt azonban azt látta, hogy a filmtekercsek dobozokba zárva halmozódnak, csak arra várnak, hogy ismeretlen helyre szállítsák őket. Megkérdezte, hogy mi lesz velük? Elviheti –e őket egy megfelelő helyre?

Így kerültek a fotók Kecskemétre a Magyar Fotográfiai Múzeumba. Urbán Tamás időközben a gyűjtemény kurátora lett, aki az OSA-val együtt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával digitalizálta a fotók egy részét. A munka másfél éve kezdődött, és még néhány évig tartani fog. Az előrehaladás függvényében a fotókat folyamatosan töltik, hogy a hiányzó évek is megtekinthetőek lehessenek a korszak iránt érdeklődők számára.