Orbán Viktor visszavonulót fújt: 2025 második felére érkezik a gazdasági csoda
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság igazán jelentős növekedése az idei harmadik és negyedik negyedévben várható.
Nem lutrira mentem, nem lottóra fogadtam, már ismertem ezeket az eredményeket, amikor arról beszéltem, hogy repülőrajtot vesz Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok kapcsán. A kormányfő hozzátette, a tavalyi utolsó negyedévben már látható volt a magyar gazdaság növekedése, ez még magasabb lesz a 2025-ös évben. Igazán jelentős növekedés azonban Magyarországon az idei harmadik és negyedik negyedévben várható.
A kormányfő szerint cinizmus uralja a közbeszédet, amikor a kormány nagy gazdasági célokat tűz ki maga elé. Példaként említette, hogy 2010-ben ígéretet tett arra, hogy létrehoznak 1 millió új munkahelyet, amit megmosolyogtak az emberek, de a kormánynak sikerült elérnie ezt a célt.
Orbán Viktor az interjúban elmondta azt is, hogy szerinte a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú, hogy legyen egy erős középosztály, a szegénység ellen a legjobb módszer ugyanis a középosztály szélesítése. A gazdagokkal nem kell törődnie. Hozzátette, ez a néppárti politika alapja, amikor nem absztrakt, elvont makrogazdasági számokat közölnek, hanem az emberek életmódján javítanak. Úgy látja, hogy emiatt nyert Donald Trump is az Egyesült Államokban, mert az emberek azt várják tőle, hogy jobban éljenek, és ne csak a statisztikában látszódjon ez.
Lábon lőhette magát a magyar gazdaságpolitika, veszélyben a növekedés?
Noha Orbán Viktor bizakodó, úgy tűnik a kormány valamit félrenézett, amikor a gazdaságot felpörgető akciótervét összeállította. Az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben ugyanis – ami a 2025-ös gazdasági „repülőrajtot” hivatott beindítani – a felsorolt 21 pontból 10 pont közvetlenül az ingatlanszektorhoz kötődik, mely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. Márpedig ez azt jelenti, hogy a szektor kis súlya kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elég lesz-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez. A 10 ingatlanpiaccal kapcsolatos pontból ráadásul 6-nak nem, vagy csak 2025 után lesz hatása.
Az Airbnb feltételeinek megszigorítása, a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata, az 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon korlátozott bevezetése és az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA-kulcs fenntartása, valamint a fiataloknak szóló lakásprogram részletek nélküli terve nem hat érdemben a lakásvásárlásra és lakásfelújításra.
(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Attila KISBENEDEK / AFP)