Lepasszolt roma gyerekek – Megszegi korábban tett ígéretét a humánminiszter

Úgy tűnik, nem lehet megakadályozni, hogy törvénysértő módon tovább működhessen Piliscsabán egy szegregáló oktatási intézmény. A helyi Jókai Mór általános iskola, amely eddig a településen élő cigány gyerekek gyűjtőiskolája volt, már régóta a jogvédők figyelmének középpontjában áll. Az ide járók létszáma folyamatosan csökkent – mára már egy osztálynyit sem tesz ki –, ráadásul az országos kompetenciaméréseken rettenetes eredményeket is produkál. Szegregált iskoláról lévén szó ez nem meglepő: épp ez az egyik oka annak, hogy sem a magyar, sem az uniós jog nem engedi a szegény gyerekek elkülönített oktatását. (A jókais gyerekek írás-olvasás-számolási eredményei mélyen az országos átlag alatt vannak, ami egyúttal azt jelenti, hogy az itt végzőknek esélyük sincs arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.)

Piliscsabán – mivel iskolákkal gazdagon hálózott településről van szó – ráadásul a környező falvakba is átjárnak gyerekek, így az integrált oktatásnak az égvilágon semmi akadálya nem lenne. Mármint: technikailag. Az állam ugyanis minden jel szerint ellenérdekelt abban, hogy a törvénysértő állapot megszűnjön. Holott Balog Zoltán humánminiszter 2015 tavaszán épp ennek az iskolának a sorsáról beszélve az antiszegregációs kerekasztal ülésén azt mondta: a kormány továbbra is elkötelezett a romák integrált oktatása mellett. Hangsúlyozta, a szegregáció nem tűrhető el. Kijelentette: a Klik (az állami intézményfenntartó) soha nem támogatta, hogy Piliscsabán újrainduljon az önkormányzat által korábban már bezárt iskola, semmilyen olyan pedagógiai program nincs, ami ezt indokolná, tehát továbbra sem engedélyezi újabb „cigány osztály” elindítását.

Fotó: Bazánth Ivola

Nos, úgy tűnik, mégiscsak előkerült valahonnan egy pedagógiai program, hogy az iskola továbbra is csalogathassa az elsősöket. Idén április 3-án ugyanis az intézmény új név és új Facebook-profil alatt közzétette a leendő elsősök szüleinek szóló tájékoztatót a következő tanévben induló osztályokról. Az új program része az is, hogy már nem Jókai Mór az iskola neve, hanem pusztán Piliscsabai Általános Iskola. Az intézmény nem hallgatja el a tényt, hogy „a 2016/17-es tanévben kifut iskolánk alsó tagozata, felső tagozatunk 19 fő lesz a következő tanévben”.

Arról viszont nincs szó a tájékoztatóban, hogy miért fut ki és hogy miért jár mindössze 19 gyerek a felső tagozatra. Nos, azért, mert az iskolák államosítása előtt, egy hosszú folyamat lezárásaképpen a piliscsabai önkormányzat, az iskola akkori fenntartója úgy döntött: nem engedi, hogy a településen származásuk szerint legyenek elkülönítve a gyerekek, s ennek következményeként nem működteti tovább a rettenetes színvonalú oktatást nyújtó intézményt. 2012-től tehát már nem fogadott új elsősöket az iskola.

Aztán jött az államosítás, jött Balog Zoltán, valamint a szavak szintjén elkötelezett humánminisztérium, és az addigi kedvező folyamat megakadt, sőt a visszájára fordult: ahogy az állami intézményfenntartó átvette az iskolát, újra meghirdették az első évfolyamot. Hogy miért? Arra senki nem tudja a választ.
2014-ben már látható volt, hogy a környék állami iskolái nem kérnek a cigány kisgyerekekből: sorra elutasították a gyerekek felvételi kérelmét. A Tinnyei Kossuth Lajos Általános Iskola és a Pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskola még indoklásra sem vette a fáradságot. Viszont az elutasító határozatoknak egyforma volt a szövegük, ami arra utal, hogy az érintett intézmények nem vizsgálták érdemben a felvételi kérelmeket.

Nehezen fogadható el a tankerület indoklása, amivel a roma szülőknek magyarázkodott: a hivatal szerint a szóban forgó iskolák túl messze vannak Piliscsabától: Jászfalu ötven percre, Tinnye pedig hetvenre. Ez azonban nem igaz: a hivatalos Volán-menetrendből kiolvasható, hogy az érintett településeket néhány perc alatt el lehet érni Piliscsabáról.

A felmenő rendszerű bezárást az is akadályozza, hogy a magyar állam évek óta nem határoz meg iskolakörzetet a megszüntetésre ítélt szegregáló iskola helyett. Daróczi Gábor jogvédőnek, piliscsabai lakosnak az Érdi Tankerületi Központ többszöri megkeresésre sem tudta megmondani, van-e a piliscsabai gyerekeknek kötelező ellátást biztosító iskolai körzetük. Márpedig ha nincs kijelölt körzetes iskola, akkor a gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező, buszbérlet-támogatásra szoruló szülőket jó eséllyel el fogják utasítani a jövőben is a környék intézményei. Így okafogyottá válik a cigány iskola megszüntetésének korábbi terve, hiszen mindig lesznek olyan gyerekek, akik nem kellenek sehová.

Jó lesz nekik egymás között.

Ha volna valaki, akinek kétsége lenne afelől, hogy e szomorú helyzetről Balog Zoltánnak vannak-e pontos információi, annak érdemes elolvasnia azt a levelet, amelyet a miniszternek még 2015 tavaszán írt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) nevű, fogyatékossággal élőket képviselő nemzetközi szervezet. A CFCF és a MDAC azért fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, mert az érintett tankerület egyik átszervezési javaslatából már 2015-ben kiderült: az államnak esze ágában sincs bezárni a kis létszámú cigány iskolát, épp ellenkezőleg, ott akarja összegyűjteni a környék problémás gyerekeit. Ez az ötlet egyébként nemcsak a hatályos magyar törvényeket sérti, hanem a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekre is fittyet hány. Magyarország aláírta ugyanis a gyermekek jogairól, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is. Mindkét dokumentum minden szinten befogadó oktatási rendszer biztosítását írja elő.

Ehhez képest mi olvasható a cigány iskola jövő tanévre szóló csalogatójában? „Itt az alkalom, hogy intézményünk meg­­újulhasson. Épp ezért kidolgoztunk egy új stratégiát leendő első évfolyam beiskolázása érdekében. 1. Egész napos, sport fakultációs osztály indítása. 2. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény központjának létrehozása utazó gyógypedagógusi hálózatunk számára.” Mivel évfolyamonként négy-öt roma gyerek kevés egy iskola fenntartásához, ezért tehát azt találta ki az állam, hogy a Jókait alkalmassá tegye egy amolyan „gyűjtőiskola” működtetésére, annak érdekében hogy hosszú távon a tanulási problémákkal és szociális hátrányokkal küszködő tanulókat a környék iskolái idepasszolhassák.

Hiába ígérte meg tehát Balog Zoltán, hogy nem enged utat a roma gyerekek elkülönített oktatásának, ezt annak ellenére sem tartja be, hogy épp emiatt indított tavaly kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Unió illetékes bizottsága. 2014 óta minden évben jelzik a jogvédők, hogy Piliscsabán tarthatatlan, megalázó és súlyosan jogsértő a helyzet, az állam ennek ellenére képtelen megoldani évi négy-öt cigány kisgyerek integrált oktatását: minden erőfeszítése arra irányul, hogy életben tartsa a település szegregált iskoláját, jövő tanévtől még fogyatékos gyerekekkel is kiegészítve.

Daróczi Gábor piliscsabai lakosként és egy leendő elsős kislány apukájaként már egy évvel ezelőtt is azt kérte a polgármestertől, a kereszténydemokrata Farkas Andrástól, hogy ha annyira jó lesz a megújuló iskolában az oktatás, akkor írassa be ő is a szintén idén iskolakezdés előtt álló gyerekét ebbe az intézménybe.

– Ha a polgármester odaviszi a gyerekét, akkor az én lányom lesz a padtársa – mondta akkor lapunknak Daróczi. Ma már tudja, hogy felvetése teoretikus, Farkas András ugyanis nem oda íratta a gyerekét. Ez a hozzáállás hűen tükrözi, hogy mennyire gondolja komolyan Piliscsaba képviselő-testülete, hogy „eltökélt a következő piliscsabai generációk integrált oktatása mellett”, ahogyan az a település honlapján olvasható. Pontosan annyira gondolja komolyan, amennyire Balog Zoltán miniszter, a kötelezettségszegési eljárás kellős közepén.