Lehet, mégsem eredeti a nemrég bemutatott József Attila-vers
Több kutató véleménye szerint hamisítvány a közelmúltban árverésre bocsátott kézirat.
A József Attila Társaság kutatói kételkednek az újonnan előkerült Edit című vers hitelességében.
„A kézírás első pillantásra hasonlít a költőéhez. Maga a mű azonban nem vall József Attilára. Bíró-Balogh Tamás szerint ez egy József Attila-vers. Ha így lenne, azaz ha József Attila ilyen verseket írt volna, nem lenne szenzáció egy újonnan előkerült kézirata. A szöveg – ha kész vers lenne – ugyanis még a laikus olvasó számára is dilettáns klapanciának tűnik, mintha Szabolcska Mihály írta volna” – írja Sárközi Éva, a József Attila Társaság kutatója a prae.hu oldalán.
A társaság honlapján Tverdota Görgy elemzése is olvasható, amiben Gyömrői Editről és a költő kapcsolatáról is ír. Szerinte az is különös, hogy 1935. márciusától 1936. májusáig egyáltalán semmilyen jele nincs annak, hogy a költő gyöngéd érzelmeket táplálna terapeutája iránt.
„A szöveg címe: Edit személyes viszonyt sejtet beteg és orvosa között. Az első dolog, ami szöget ütött a fejembe, az volt, hogy visszaemlékeztem a költőnek egy Gyömrői Edithez írott, 1935 tavaszán (április 14-én) kelt levelére, amelyben József Attila igen rideg hangon rendre utasítja terapeutáját viselkedése miatt, amelyet inkorrektnek ítél, és kilátásba helyezi a terápiás kapcsolat felmondását: »Kedves Gyömrői, Judittól értesültem, hogy Maga, természetesen barátságból, tanácsokat adott neki, hogy s mint bánjon velem, keltsen föl stb. Bocsásson meg, de ezért lemondom az analízist. Szomorú vagyok és sajnálom, hogy igy kell tennem, de igazán nem tudnék ezután ugy beszélni Maga előtt, ahogyan szeretnék… Mást értek abból, amit hátam mögött tett és mást abból, amit nekem mondott«” – írja Tverdota György.
Bíró-Balogh Tamás, a kéziratot hitelesítő tanulmány szerzője a Telex megkeresésére az alábbiakat közölte írásban:
„Sajnálom a kialakult helyzetet, ugyanakkor mélységesen megdöbbent az a szakmai hozzáállás, amivel egyesek a kézirat eredetiségét cáfolni igyekeznek, anélkül, hogy az eredeti dokumentum akárcsak egy percre is a kezükben lett volna. Hasonló helyzetekben ez a kutatói minimum – ahogy Tverdota György is írja –, enélkül cáfolni valamit a legteljesebb szakmaiatlanság. Az erre az alapvető szakmai hibára épülő vélekedést közzétenni pedig a közvélemény tudatos félrevezetése.”
A kéziratot a József Attila-kutató, Lengyel András szintén hitelesnek és eredetinek minősítette.
(Kiemelt kép: A József Attilának tulajdonított Edit című vers részlete. Forrás: antikvarium.hu)
