Lázár János újra sokkol: "nincs más lehetőség"

Mégis egyeztetne a 98 százalékos különadóról szóló törvényről a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János az alkotmánybíróság keddi döntése után változatlan formában újra benyújtotta a javaslatot, de azt mondta: a cél az, hogy az állami szférában dolgozó felsővezetők, és ne a több évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkező közalkalmazottak végkielégítésének 2 millió forint fölötti részét sújtsa különadó. A frakcióvezető reméli, hogy az alkotmánymódosító javaslatáról kedden a kereszténydemokratákat is meg tudja győzni.

Az MTI viszont azt írta: Lázár János szerint az alkotmánymódosításon és az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény megváltoztatásán, valamint a különadóra vonatkozó jogszabály újbóli elfogadásán kívül jelenleg nincs más lehetőség a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések visszaszerzésére. A Fidesz frakcióvezetője ezt csütörtökön, Hódmezővásárhelyen jelentette ki. Csaknem hárommillió ember annak tudatában adta szavazatát az országgyűlési választásokon a Fideszre, hogy a párt, kormányra kerülése esetén vissza fogja szerezni az MSZP kormányzása idején állami és önkormányzati cégeknél "pofátlan" módon kifizetett több tíz millió forintos végkielégítéseket - mondta a politikus sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök szóvivője sorolta a példákat, a Fidesz szándékai szerint kikre vonatkozik elsősorban a 98 százalékos különadó. De nem kell miniszternek vagy állami cég felsővezetőjének lenni ahhoz, hogy valakit 98 százalékos különadó sújtson, mert 2 millió forintnál nagyobb a végkielégítése. Elég, ha valaki több évtizede közalkalmazott. Többek között ezt kifogásolta az Alkotmánybíróság.

„ Bekerült, de kész vagyok erről tárgyalni”- ma már ezt mondta az általa újra, változatlanul benyújtott törvénytervezetről a Fidesz frakcióvezetője.

Jelenleg csaknem egymilliárd forintnyi végkielégítésről van szó a Magyar Fejlesztési Banknál, a MÁV-nál, a BKV-nél. Ha nem oldjuk meg ezt a problémát "a szocialisták emberei az arcunkba fognak nevetni" – fogalmazott a frakcióvezető. Az MSZP politikusai a "saját pénzüket védik" hiszen a kormányzati pozíciók és az állami, önkormányzati cégeknél betöltött posztok után milliós végkielégítéseket vesznek föl – mondta a politikus.

Lázár János is utánaszámolt: Hódmezővásárhelyen 700 pedagógus közül 8-at érintene a 98 százalékos adó, ha elbocsátanák. A Fidesz frakcióvezetője ma azt mondta: nem őket akarják büntetni - számolt be az

„ Kész vagyok képviselőként akár a szakszervezetekkel, akár más politikai erőkkel tárgyalni ennek a kérdésnek a rendezéséről” – mondta Lázár János.

Nemcsak erről, a Fidesz alkotmánymódosító tervéről is tárgyalnia kell, amellyel megakadályoznák, hogy az Alkotmánybíróság adó és nyugdíjügyekben döntsön. Eddig ugyanis még nem egyeztettek a kereszténydemokratákkal, nélkülük pedig nincs meg az alkotmányozáshoz szükséges kétharmad.

„Érzek magamban képességet arra, hogy meg tudjam győzni a KDNP-s képviselőtársaimat, sőt nemcsak őket, ennek a javaslatnak a fontosságáról” – mondta Lázár János.

A KDNP frakcióvezetője egyetért a Fidesz érvelésével, az időzítéssel azonban nem.

„ Ez önmagában elfogadható, de nem biztos, hogy most, ehhez a kérdéshez kapcsolódóan kell ezt a kérdést rendezni” – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

A Fidesz és a KDNP kedden egyeztet a tervezett alkotmánymódosításról.

Harrach: finomodhatnak a szabályok

Harrach Péter a KDNP részéről elképzelhetőnek tartja, hogy továbbra is fennáll a kormányzatban az az általa korábban tapasztalt szándék, hogy finomítsanak a különadó bevezetéséről szóló, az Alkotmánybíróság által megsemmisített - majd Lázár János fideszes frakcióvezető által lényegében változatlan formában újra beterjesztett - szabályokon. A KDNP frakcióvezetője azt nyilatkozta, frakciója kész arra, hogy módosító indítványban kezdeményezze: a hosszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat ne érintse a különadó. Harrach Péter elmondta, egy gyors törvényhozási folyamatban egy általános érvényű törvény született, de úgy tűnt számára, hogy ennek finomítására van szándék a kormányzaton belül.

Utalt arra, hogy minden előterjesztés esetén - így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményező, valamint a különadó bevezetéséről szóló javaslatnál is - az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövő kedden ülésezik - tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.

– Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betűje értelmében tette a megnyilatkozását - mutatott rá, felhívva a figyelmet arra: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerű emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak - mondta. A kiemelkedő jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása - folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik - számolt be az MTI.

További érdeklődésre Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütköző, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt - mutatott rá Harrach Péter.

Ab: az utólagos felülvizsgálati jogkör fenntartása az alkotmányos rend biztosítéka

Az Alkotmánybíróság (Ab) utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka - közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke a testület hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban az MTI-vel. A közlemény szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája, fő feladata az Alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme. A magyar Ab hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más európai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével.

A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az Ab megsemmisíthesse. A hatályos alkotmány alapján az Ab utólagos norma-felülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az Ab határozata továbbá - feltétel és időkorlátozás nélkül - mindenkire nézve kötelező.

A hatáskörök megváltoztatásának tervével kapcsolatban a testület megjegyzi, hogy a törvényhozásnak még az alkotmánybírósági felülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által végzett ellenőrzés lehetőségével.

Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője ezután bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből.