Lázár: A szabadságból és a demokráciából ad fel, aki az oroszokhoz közeledik

Lázár János csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján az elmúlt negyven év legjobb üzletének nevezte, hogy az oroszok kapták meg a paksi bővítés lehetőségét. Arról is beszélt, hogy munkahelyek tízezrei jönnek majd létre, az olcsó áram révén pedig Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságává válunk. Véleménye szerint büszke lehet az ország erre a megállapodásra – írja az Index.

Lázár 2010-ben azonban még egészen mást gondolt az oroszokról. A Kettős Mérce blog ugyanis előtúrt egy felvételt, melyen a fideszes politikus egy könyvbemutatón – az Index összefoglalója szerint – még arról beszélt:

– az orosz–magyar viszony szorosra fonódása az elmúltnyolcév jellemzője,
– elképesztő az energiafüggésünk Oroszországtól,
– a Fidesz ezért függetlenedni akar,
– az Oroszországhoz való viszony mindig értékválasztás is volt,
– így a szabadságharc leverésekor, a Tanácsköztársaság alatt vagy Nagy Imre kivégzésekor,
– az oroszoktól demokrácia és szabadság sosem jött.

Lázár 2010-ben: Az orosz energiaüzlet értékválasztás a szabadság ellen

„Teljesen világos tehát, hogy Oroszország és Magyarország sorsa bizonyos értelemben az elmúlt nyolc esztendőben összefonódott. Nekünk, a mai döntéshozóknak fontos felelősségünk, hogy ezt milyen irányba tereljük. Vannak olyan tények, amelyekkel kénytelenek vagyunk szembenézni. Ez Magyarország elképesztő mértékű energiafüggősége és energiakiszolgáltatottsága. Ma a magyar energiafölhasználás 80-90 százaléka egy irányból, keletről, Oroszországból érkezik, és ez kényszerpályára állítja a magyar gazdaságpolitikát, a magyar energiapolitikát. Fontos célkitűzéseket fogalmaztunk meg a következő húsz érve vonatkozólag. Próbálunk függetlenedni, ez egy nagyon nehézkes feladat.

(...) Az Oroszországhoz való viszony (...) történelmi aspektusban (...) mindig értékválasztást is jelentett. Értékválasztást jelentett 1849-ben, értékválasztást jelentett 1918-ban és 1919-ben, értékválasztást jelentett 1945-ben, értékválasztást jelentett 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor, értékválasztást jelentett az elmúlt húsz év minden kormányzati döntése alkalmával. Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a közeledésnek, ennek a korrekt kapcsolatnak nyertese, győztese, zsebeink gyarapítója lesz, de fölad valamit a demokrácia, a szabadság, a szabadságjogok gyakorlása tekintetében. (...) Egy dolog soha nem jött keletről. A keleti szelek Európának ebbe a térségébe demokráciát és szabadságjogokat soha nem fújtak.”