Lapajánló – Világbotrány
A 168 Óra címlapján az Azerbajdzsánnak kiadott baltás gyilkos. Ez a világbotrány most a fő téma a lapban; erről adunk ötoldalas összeállítást, amelyben informálódunk titkosszolgálati szakértőktől, megkeresünk örményországi közéleti személyeket, egykori külügyminisztereket, a honi örmény diaszpóra vezetőit, megkeressük a gyilkos honlapjának szerkesztőjét, és elmondjuk, hogy mit üzen a jereváni rádió. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Ezzel foglalkozik a Glóbusz rovatban Aczél Endre, és megtudhatják azt is, mit ír most rólunk a világsajtó. Erről cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői, és egyikük megjegyzi, hogy „nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani”. Erről szól Mészáros Tamás vezércikke, Koltai Tamás publicisztikája, én pedig arról írok, hogy Orbán milyen arcátlan, cinikus és erkölcstelen módon próbált kihátrálni a számára roppant kínos ügyből.
„Martonyi Jánosnak akár lemondással is jeleznie kellene, hogy nem ért egyet a Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezető ámokfutással, az eszement térségi politikával, a baltás gyilkos kiadatásával” – erről írt múlt héten a Népszabadságban Kerék-Bárczy Szabolcs, és ennek apropóján most azt fejtette ki a 168 Órának, milyen folyamatok vezettek a magyar politikai erkölcs zülléséhez.
Interjú készült Halmai Gábor alkotmányjogász professzorral, aki úgy gondolja: ha a rendszerváltást jogállami forradalomnak tekintjük, akkor itt 2010-ben alkotmányos „ellenforradalom” zajlott. A jogászprofesszor szerint a Fidesz-kormány a kommunista államfelfogáshoz közelít, és független, politikailag még nem korrumpálódott szellemi elitre van szükség.
A magyar szellemi élet egyik ismert alakja, Kukorelly Endre visszaadta mandátumát az LMP-nek. Miért? – kérdeztük tőle, és az író sokrétegű magyarázatot adott. Egyebek mellett ezt: „A közügyek fontosak, de az élet nagy dolgai a művészet, a szeretet és a halál, a nők, a sör, a foci és a csillagos ég.”
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Orbán Viktor, Martonyi János és Csath Magdolna közgazdász egy-egy kijelentését kommentálja.
Foglalkozunk azzal a bravúros oknyomozói újságírói tevékenységgel, amellyel az Átlátszó.hu munkatársai megtudták, hogy ki jegyezte be Amerikában a szélsőjobboldali Kuruc.infót. Varga Bélának hívják az illetőt, de tagadja, hogy ő lenne a honlap valódi tulajdonosa.
Ott voltunk a bírósági tárgyaláson, amelyen az volt a kérdés, hogy jogosan vagy jogtalanul mondta fel a Médiatanács a Neo FM műsorszolgáltatási szerződését. Kolléganőnk személyesen is beszélt Medveczky Lászlóval, aki két hónapja egy forintért vásárolta meg a kereskedelmi rádiót, és aki amúgy rendre eliszkol a média elől: a közeledő újságíróknak sajtótájékoztatót ígér, majd eltűnik.
Hogyan kezdődik az iskolaév egy angyalföldi önkormányzati iskolában? Erről szól Buják Attila riportja, és ugyancsak ő kérdezte a témáról Vekerdy Tamást, aki közoktatási Titanicról beszél. Például ezt mondja: „Ilyen brutálisan, ennyire felelőtlen óvatlansággal egyetlen kormány sem merészelt belenyúlni a közoktatás rendszerébe.”
Kulturális rovatunkban megszólaltattuk Csizmadia Tibort, a Magyar Színházi Társaság elnökét. Ő úgy látja, a színházi szakma megtapasztalta: a politika bármikor képes a legdurvábban belenyúlni a rendszerbe. Az interjú folytatásának is tekinthető akár a Magyar Teátrumi Társaság elnökével készült beszélgetésünk. A társaság elnökét, Vidnyánszky Attilát megkérdeztük arról is, megpályázza-e a Nemzeti Színház főigazgatói posztját.
Lapunkban bemutatjuk Magyarország egyetlen ortodox zsidó imaházát, és emlékezünk a „lengyel Wallenbergre”.
