Lapajánló – Nem hallgathatok

A hatalom közhelyekkel teli, gondolattalan retorikájáról szól Mészáros Tamás vezércikke. A publicista a harmadik Orbán-kormány beiktatásakor elhangzott miniszterelnöki beszédet elemzi.

„Észre sem fogják venni, hogy ez már új kormány” – ezt Orbán még májusban mondta, és a politikai elemző Lakner Zoltán így reagál: „Már az új kormány megalakulása előtt láttuk: a rendszer magatartása nem változik. Előnyére biztosan nem.” A játszma új szakaszáról szól a politológus noteszbejegyzése.

Interjú készült az Együtt PM társelnökével, Szigetvári Viktorral, aki bevallja, hogy egyelőre nincsenek jó válaszaik a kétharmadra, a társadalom helyzetére. A korábbi összefogásra azt mondja, hogy egy viszonylag rossz megállapodást kötöttek, és ebben neki is felelőssége van, de kijelenti: a demokratikus ellenzéknek 2018-ra rendelkeznie kell győztes forgatókönyvvel. Ha mi nem csináljuk meg – mondja Szigetvári Viktor –, tényleg a Jobbik jön a Fidesz összeomlása után.

A Fidesz egyébként hamar feldolgozta az uniós választás tapasztalatait, és arra jutott, hogy ismét át kell alakítani a fővárosi közgyűlés összetételét szabályozó választási törvényt, különben nem tudják megkaparintani a fővárost. Szakértők adnak hátteret Buják Attila kollégánknak, aki írását így zárja: „Hogy miért akarja Orbán a várost, amely egyre kevésbé akarja őt? Egyik informátorunk szerint két nyertes választás után nem a győzelem fontos igazán, hanem a háború. A legyőzhetetlenség mítosza.”

Hét szűk esztendő a címe annak a könyvnek, amelyet a 2006 és 2013 közötti gazdaságpolitikáról írt Farkas Zoltán, a HVG munkatársa. Szénási Sándor azt kérdezte tőle: hogyan alakult ki a Fidesz önkénygazdasága? Farkas Zoltán így válaszol: „2010 óta az Orbán-kormány kivonta a korábbi pénzeket a szociális szférából, az oktatásból, a gazdaságból pedig ott rabol, ahol csak tud.”

A tizenkét pillérből álló Norvég Alapok közül kilenc pénzét a kormány kiszervezett hivatala koordinálja, a fennmaradó három támogatását pedig a kabinettől függetlenül az Ökotárs Alapítvány osztja. A kormány, illetve Lázár János szerint minden pénzt a kabinetre kellene bízni, ám a norvégok nem mennek bele. A norvég nagykövet asszony nyilatkozik a 168 Órának, és elmondja, miért nem ért egyet a magyar kormány kommunikációjával, a Kehi vizsgálatával, és arra figyelmeztet: a Civil Alapok támogatása nem magyar közpénz. Ezt is mondja a norvég nagykövet: „Sehol nem tapasztaltunk még csak hasonlót sem ahhoz, mint ami most Magyarországon történik.”

Mi épül a Gellért-hegyen? Régi víziók és tervek alapján egy panteon, egy hungarikumutca, netán egy nemzetállami kaszinó? Ezt igyekezett megtudni a 168 Óra képviseletében Sághy Erna.

Hervad a pitypang, megírom. Ez a címe Koltai Tamás írásának, amely az üres állami szimbólumokról szól, és például Kerényi Imréről is, akiről Koltainak az a véleménye: „Ő egész népét akarja, s nem középiskolás fokon, butí-tani.”

A kormány szimbolikusan mintha a köztereinket is elfoglalná – mondja Mohácsi András szobrászművész abból az alkalomból, hogy a Kossuth téren felavatták Tisza István szobrát, Jászberényben Lehel vezér lovas szobrát, és épül a Szabadság téri emlékmű is. Mohácsi szerint az ízlésdiktatúra ellen tiltakozni kell. Azt mondja: a politikai elit számára a horthyzmus is politikai marketing. Az emlékmű Gábriel arkangyala igyekszik eltakarni a korábban megalkotott zsidótörvények brutális szégyenét.

Hogy Orbán miért avatta fel személyesen a Tisza-szobrot a Parlamentnél arról van elképzelése Lendvai Ildikónak. Véleményét megosztotta a közösségi oldalán, és lapunkban most önök is olvashatják.

Beszélgettünk Gaborják Ádámmal, aki tagja annak a csoportnak, amely visszautasította a Nemzeti Civil Alap pályázatán elnyert támogatásokat. A fiatal irodalmár szerint: erkölcsi kötelesség tiltakozni a holokauszt-emlékév utólagos kormányzati átértelmezése ellen.

Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldali kijelentéseket és a tényeket. Jolsvai András újabb abszurd történetekkel szórakoztatja önöket.

Pungor András a könyvhét előtt kiadóvezetőket kérdezett a könyvpiac alakulásáról.

Milyen csapdáknak és milyen veszélyeknek van kitéve a fiatalság, amelyről nem pontosan tudjuk, hogy mit olvas a neten. Nyelvet tanul, játszik, vadidegeneknek küldözget magáról fotókat? Az online veszélyeket ismerteti Krug Emília összeállítása.

Múltidő rovatunkban egy igen meglepő házasságról, a Leánykérés hadműveletről ír Kulcsár István.

A Glóbusz rovatban Aczél Endre írását olvashatják Jaruzelski tábornok temetéséről és az Obama-vizitről Varsóban.

A média elleni támadással foglalkozik ezen a héten lapunk Fórum rovata. A kormány reklámadó-ötletéről, Lázár János luxusútjairól, az Origo főszerkesztőjének kirúgásáról cserélnek eszmét az internetes vita résztvevői. Ide tartozik az a közlemény is, amely a témával kapcsolatban a 168 Óra állásfoglalása a most megjelent lap harmadik oldalán.