Lapajánló – Meddig marad?
Hoffmann Rózsa változatlanul úgy gondolja, hogy az iskolák, illetve az oktatás központosítása sikertörténet. Lapunknak adott interjújában kijelenti: „Hazugságokkal igyekeznek megkérdőjelezni kormányunk sikereit.” A 168 Óra azt kérdezi az államtitkártól (és ez egyben a beszélgetés címe is): Meddig marad? lapozhatja végig.
Beszámolunk a Hallgatói Hálózat úgynevezett kulisszatitkairól. A 168 Óra annak járt utána: hogyan, miből szerveződik az aktivistahálózat, amely jövő héttől várhatóan újra az utcán lesz.
A 168 Óra múlt heti Szerda 11 interaktív rádióműsorában vitázott egymással Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet vezetője és Mendrei László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Minket az érdekelt: képesek-e összefogni, vagy – a Fidesz forgatókönyvének megfelelően – erős ellenfelei lesznek egymásnak? Mitől függ, hogy lesz-e pedagógussztrájk. Írásunk címe: Egy érdek, két stratégia.
„Volt egy párt, amelyről, mintha sose lett volna, nem beszél senki.” Ez a mondat Szénási Sándor írásából való, amely arról szól, hogy igazából még senki nem számolt el az SZDSZ szégyenteljes kimúlásával. Szénási kollégánk világnézeti magánzónak vallja magát, és azon tűnődik: „Kell-e itt a szabad eszme?”
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Orbán Viktor, Giró-Szász András, Kocsis Máté és Csaba László kijelentését kommentálja, és idézi Hoffmann Rózsát, aki azt mondta: „Ez a kormány idáig még minden ígéretét teljesítette.” Ezzel szemben a tény az – reflektál az elképesztő állításra Bolgár György –, hogy a Fidesz a választási programjában lévő ígéretek közül szinte semmit nem teljesített.
Orbán Viktor moszkvai útját elemzi vezércikkében Mészáros Tamás, aki azt állítja: ez a rezsim nem az ország jövőjébe, hanem a saját túlhatalmába akar beruházni. Az írás címe: Nagyon gáz.
Január közepén a Galamus csoport – a szerkesztőség kétségbeejtő anyagi helyzete miatt – felfüggesztette működését, de a döntés után két héttel jött a hír: a Galamus újraindul. A kiváló cikkeiről ismert világhálós portál felelős szerkesztője, egykori rádiós kolléganőnk, Mihancsik Zsófia ad hátteret a hírhez, és beszél nemcsak a Galamusról, hanem a balliberális média vergődéséről is.
Drámai hangú levelet kaptunk egyik olvasónktól, amelyet feltettünk a 168 Óra Facebook-oldalára, és erre oly sokan reagáltak, hogy ismeretlenek valóságos közössége alakult ki a neten. Kiderült, hogy segítőkészek, együttérzőek, szolidárisak is tudunk lenni. Pontosabban: ilyenek (is) vagyunk. A téma riporttal folytatódik a helyszínen, és ebből megtudható: hogyan segítenek magánemberek a környezetükben élő rászorulókon.
A FIFA feljebbviteli bizottsága jóváhagyta a döntést: nem lehetnek nézők a magyar-román meccsen. A keddi hír hátteréről szól a 168 Óra írása, amely azt próbálja megfejteni: hogyan jutottunk idáig? A sportújságíró Hegyi Iván úgy látja, hogy a hazai pályákon a hangulat szinte mindenütt vérfagyasztó. Muszbek Mihály közgazdász szerint a veszteség milliárdokban mérhető. A sportszociológus Hadas Miklós azt gondolja: a politika tudatosan rárepült erre a sötét ügyre.
A legendás amerikai nagykövet, Mark Palmer alakját idézi fel írásában Aczél Endre.
Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát, amelyben most egyetemi éveire emlékezik.
A Széchenyi Akadémia ügyvezető elnöke, a József Attila-díjas költő, irodalomtörténész Ferenc Győző a kulturális élet morális szakadékáról fejti ki véleményét, és arról is beszél, hogy a Fekete György vezette akadémia „a művészeti élet állami irányításának kihelyezett tagozata”.
A 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői az elmaradt filmszemléről cserélnek eszmét.
Múzeumban látható, hogy milyen volt valamikor a panellakók gyerekszobája. Bazánth Ivola képriportjának múzeumi kalauza Jolsvai András.
Glóbusz rovatunkban Kulcsár István az egyes számú orosz keresztapa meggyilkolásának hátterét mutatja be, és szokás szerint elolvashatják, hogy mit írt a múlt héten a világsajtó Magyarországról.
