Lapajánló – Ez lesz a vesztük!
Mi lesz az Orbán-kormány veszte? Erről és az erkölcstelen hatalomról beszélt a 168 Órának adott interjúban Bokros Lajos, aki így fogalmaz: „Végzetes, hogy a kormány ennyire elkötelezte magát az oroszok mellett. Ez a legnagyobb hiba, amit elkövethettek. Egy erkölcstelen és hanyatló hatalomhoz hozzákötni Magyarország szekerét – tragikus üzenet.” A hetilap digitális változatából kaphat ízelítőt.
Az elmúlt években gyakorlatilag nem múlt el nap anélkül, hogy valamelyik befolyásos külföldi sajtóorgánum ne fejezte volna ki kritikáját és aggodalmát a magyar demokrácia állapota miatt – írja Vásárhelyi Mária, aki egy kérdéssel zárja vezércikkét: „Itt mindenki meghülyült, vagy mégis a kormány megy szembe a forgalommal?”
A miniszterelnök évértékelőjét a 168 Órában Mészáros Tamás értékeli, megállapítva: „Soha nem az a baj, ha egy politikai vezetőnek van víziója. Orbánét azonban a rossz minősége, a hamissága és a kártékonysága teszi elfogadhatatlanná.”
Erről a témáról cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői, és ezzel foglalkozik bőséges terjedelemben a világsajtó is. A Neue Zürcher Zeitung így ír: „Mindinkább végzetessé válik a magyar kormányfő és kegyencei számára a hatalomvágy és az azzal összefüggő nagyképűség.” A svájci konzervatív lap kommentárjának címe: Orbán szétrombolt nimbusza.
Nagy port kavart a múlt héten a Századvég igazgatójának, G. Fodor Gábornak egyik kijelentése. Orbán stratégiai tanácsadója azt találta mondani, hogy a Fidesz számára a „polgári Magyarország” csupán hívószó, politikai termék. Publicistánk, Szénási Sándor szerint a konzervatív értelmiség most azon mélázhat, hogy ha a „polgári Magyarország” szöveggel átverték őket, még az is lehet, hogy adott pillanatban elárulhatók lesznek, mondjuk egy, a Jobbikkal kötött alkuval.
Megkérdeztük Ujhelyi Istvánt, az MSZP alelnökét, az Európai Parlament magyar szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetőjét, miért haragszik az unióra. Ujhelyi visszakérdez: „Milyen Európai Unió az, amely szó nélkül eltűri, hogy Orbán Viktor szövetségi kötelezettségeire fittyet hányva különalkut köt Vlagyimir Putyinnal?”
A marketingpárt köztelevízióiról szóló írás főként az M1 politikai hír- és magazinműsorairól szól, ahol a hűség, a nyílt elkötelezettség diktálja még a hírsorrendet is.
Írunk a brókerbotrány hátteréről, megszólaltatunk számos szakértőt, például Hantos Ádámot, a kártérítési perekben eljáró ügyvédet, aki azt mondja: visszamenőleg tizenöt évre meg kellene szerezni a Buda-Cashnél lefolytatott vizsgálat jegyzőkönyveit. Ennek alapján lehetne eldönteni, hogy az ellenőrzést végző szervek, például a PSZÁF vagy a Nemzeti Bank mindent megtett-e a befektetők érdekében.
A jegybankelnökről szól Jolsvai András Abszurdisztán című sorozatának nyolcvanadik folytatása.
A kormány átnevezné a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot, de ezt nagyon sokan nem szeretnék, főleg az iskola testneveléstanára, aki lapunknak elmondta, csak a helyi sajtóból értesültek arról, hogy az emberi erőforrások minisztere kijelentette: ha beledöglünk, akkor is elveszi a nevünket. A tanár úr végül is kiegyezne a döntetlenben, legyen a gimnázium neve Ságvári, Endre nélkül.
Pungor András riportja bemutat egy kiadó falut. Buják Attila bemutatja a Lánchíd Rádió új főszerkesztőjét, Schlecht Csabát, illetve elmeséli, hogy milyen szerepe volt Schlechtnek a demokratikus ellenállásban.
Március 15. alkalmából nyilván megint sokan vesznek át kormányzati kitüntetést, de Koltai Tamás megkérdi: „Mi jogosítja föl az államot művészeti vagy újságírói díjak adományozására. Ért hozzá? Nem. Vannak esztétikai vagy szakmai elvei? Nincsenek. A minőségre utazik? Dehogy. Hát akkor?” A publicista és színházi kritikus megválaszolja saját kérdéseit: „A politikai hatalom a hozzávaló hűséget honorálja az érmekkel.”
Sándor Zsuzsanna megnézte egy panelszínház különös előadását, amelynek színhelye egy lakótelepi bérház, egyik jelenete az egyik szinten játszódik, a következő pedig már egy másik emeleten, ahová lifttel kell fölmenniük a nézőknek.
Glóbusz rovatunkban Aczél Endre arról ír, hogy az orosz–ukrán tűzszünetet mindkét oldalon a lehető legnagyobb bizalmatlanság övezi. A kommentátor természetesen foglalkozik a Nyemcov-gyilkossággal, de azzal is: míg Ukrajna külső segítség nélkül nem képes talpon maradni, Oroszországot ellepi a nacionalista eufória, amelyhez a Kreml által ellátott közmédia szolgáltatja a jelszavakat.
Kulcsár István írása arról szól, hogy folytatódik az Egyesült Államok és Oroszország űrversenye.
Végül lapozzunk még vissza a Nagyítás című rovathoz, amely most olyan, mint egy jelképes virágcsokor, s a címéből önök kitalálják majd, milyen alkalomból kívánjuk átnyújtani: Éljen minden bájos, szép nő!
