Lapajánló – A főapát missziója
A 168 Óra címlapján a most hetvenéves Várszegi Asztrik. A főapát missziójáról szóló írás szerzője Békesi László, aki úgy látja, hogy a katolikus főpap élete és munkássága a nemes, önzetlen szolgálat, a jó képviselete. Békesi szerint ha hiteles közvélemény-kutatást végeztetnénk, valószínűleg Várszegi Asztrik lenne a legnépszerűbb közéleti szereplő napjainkban.
Vezércikkében Ceglédi Zoltán azon tűnődik, mi történhetne, ha terrorveszélyre hivatkozva rendkívüli intézkedésekre kerülne sor. Ha úgy döntenek – írja Ceglédi –, a jövő héten itt már G. Fodor Gábor mocsokságait olvassák vagy nem is jelenik meg a 168 Óra, helyette a szerkesztőségben a TEK játszik futsalt.
A magazin oldalon megjelent rövid jegyzetemben én is a hét botrányáról írok, és arról, hogy G. Fodor Gábor egy politikai rezsim kreatúrája, tehát nem azzal kellene foglalkozni, hogy mit művel, hanem hogy honnan és kitől kap ösztönzést az aljaskodásra.
Kéri László a politikai köztér lehetséges lázadáspontjairól beszél a vele készült interjúban, és mérlegre teszi a dühös társadalom esélyeit. Szerinte most egyszerre realitás a teljes belenyugvás és az elégedetlenség bármikor megtapasztalható kitörése.
Bokros Lajossal, a MoMa elnökével is beszélgettünk erről a témáról, de ő azt hangsúlyozza, hogy a társadalom fáradt, kimerült, elgyötört. Bokros óv attól, hogy elfogadjuk az Orbán-kormány terrorveszély-javaslatát, mert ezzel mi is részesévé válnánk az alkotmányos jogállam színlelésének.
Szinte ugyanezt a gondolatot folytatja publicisztikájában Mészáros Tamás, mert ő is arra figyelmeztet: „a rezsim az utolsó gátat is elbontaná, ami még az önkényes hatalomgyakorlás útjában áll”.
Az ellenzék köldöknézéséről Gyurcsány Ferenc fejti ki véleményét. „Úgy látom – hangsúlyozza –, hogy a magyar baloldali, szabadelvű, demokratikus közösség – és ide tartozik a nyilvánosság – mintha nem akarna szembenézni a saját feladatával.” Ez egyenes állítás, de a vitázó interjúban Gyurcsánynak van egy rejtélyes mondata is: „Öngyilkosság lenne, ha elárulnám, hogyan lehet a Fidesz vonalait megkerülve lebontani ezt a bebetonozott rendszert.”
A 168 Óra interjút készített Bogdan Góralczyk volt budapesti diplomatával, a Varsói Egyetem Európa Központjának professzorával, aki azt mondja: a lengyel hatalomnak tetszik az Orbán-féle illiberális politikai modell, de náluk erősebbek a civilek és az ellenzék. Ha kitart az ellenzéki lendület – állítja a professzor –, forró tavasz lehet Lengyelországban.
A Fidesznek kétharmad híján az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásához hamarosan szüksége lesz az ellenzék segítségére, de az most nincs egy véleményen a tekintetben, hogy jelöljenek vagy bojkottáljanak. Krug Emília Bojkottdilemma című írásában pártvezetők és szakértők is megszólalnak.
Tüntetésre, sztrájkra készülnek a pedagógusok, akiknél alighanem betelt a pohár. Van, aki névvel, van, aki név nélkül mondja el lesújtó véleményét a Klikről, az iskolák tönkretételéről, a tanárok túlterheltségéről. Némelyek attól tartanak, hogy ha nem lesz bátor szakszervezeti kiállás, akkor a politika könnyen belemászhat az eseményekbe.
Megengedheti magának az ország, hogy a közvélemény támogatása nélkül döntsön az olimpiáról? Erről kérdeztük Dénes Ferenc sportközgazdászt, aki a sportügyekért felelős helyettes államtitkára volt az első Fidesz-kormánynak. Most árnyalt, ám határozott véleménye van, és kijelenti: „Az olimpiáról szóló népszavazást egyenesen a kormánynak kellene kezdeményeznie.” Egyébként azt is mondja: „A stadionokra fordított milliárdok soha nem térülnek meg.”
Fórum című rovatunkban a taxisháborúról cserélnek eszmét az olvasók. Mélyvíz című írásunkban bemutatunk egy húszéves hajléktalan párt. Glóbusz rovatunkban Aczél Endre Tajvanról, Bódis Gábor Szerbiáról, Szászi Júlia Ausztriáról ír, és szokás szerint olvashatják a világsajtó cikkeit Magyarországról.
Végül – de lehet, hogy ezzel kellett volna kezdeni – külön is felhívom a figyelmüket arra az interjúra, amely Hidvégi Mátéval készült. A biokémikus szerint öt éven belül megtalálhatják a rák ellenszerét. Fölfedeztek ugyanis egy olyan molekulát, amely beleszól egy olyan folyamatba, amely miatt a ráksejt nem tud továbbélni. Hidvégi Máté csak egy mondatot tesz hozzá: „De többet erről még nem mondhatok.” A lapajánlót az írás címével fejezem be: Legyőzhető lesz a rák!
