Lapajánló – A fáradhatatlan
A 168 Óra címlapján a fáradhatatlan Tétényi Éva, aki most nemcsak városáról, Esztergomról beszél, hanem arról is, miért nem hisz a miniszterelnöki castingban, és miért tartja fontosnak, hogy kerekasztalhoz üljenek mindazok, akik érdekeltek a kormányváltásban. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Orbán Viktor úgynevezett Magyar Csapat létrehozására szólította fel a rezsicsökkentés eddigi támogatóit. A vezércikket író Mészáros Tamás szerint ez megint az ország gátlástalan megosztásának célját szolgálja.
A last minute összefogásról, azt ellenzéki stratégia újragondolásáról kérdeztük a Magyar Progresszív Intézet elemzőjét, Filippov Gábort. Szerinte a bizonytalanok tömegei nemcsak azért fognak az ellenzékhez pártolni, mert esetleg létrejön a közös lista. Egyébként pedig úgy látja, hogy az MSZP megpróbál az élére állni annak, aminek nem vethet gátat.
„A létező orbánizmussal az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a politika a hétköznapi élet olyan területeire is betüremkedik, ahol semmi keresnivalója.” Ezt a mondatot már Lakner Zoltán Noteszából idézem. A politológus a köztársasági elnök újévi köszöntőjéről szólva értékeli az államfő hazaszeretetről szóló mondatait, de egyben emlékeztet: Áder egy olyan politikai erő vezetője volt, amely készségszinten zárja ki a hazából és a nemzetből politikai ellenfeleit.
A kortesrajtról Pungor András tudósítja önöket. Beszámolójából kiderül: nem kérdés, hogy dühödt lesz a kampány, a demokratikus ellenzék kampányfőnökei szerint a Fidesz élni fog a lejáratás, a hazugságterjesztés és a büntetőjogi fenyegetés eszközeivel.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal kijelentéseit és a tényeket.
Jolsvai András ismét egy abszurditással szolgál, amely egyébként témát adott a 168 Óra internetes vitájában résztvevőknek is. A német megszállás emlékművéről van szó és arról: mi még emlékszünk a borzalmakra, és nem felejtünk.
Kumin Ferenc helyettes államtitkárról és az ő különös szellemi honvédelméről szól Buják Attila portréja.
Én azokról az okos, normális értelmiségiekről írok, akik csak akkor kezdenek megvadulni, ha nagy a nyüzsgés a Facebookon, és ők is ingerülten püfölni kezdik a klaviatúrát.
Folytatjuk múlt héten kezdett sorozatunkat, amelynek címe: Arcok a félmúltból. Interjú készült az SZDSZ-es Béki Gabriellával, a szocialista Pál Lászlóval és a fideszes Gógl Árpáddal, aki annak idején a 168 Órából tudta meg, hogy ő a miniszterjelölt az egészségügyi tárca élén. A sorozatot Szénási Sándor zárja. A publicista megjegyzi: az első parlamenti generáció tagjainak még volt arcuk, véleményük, történetük és stílusuk.
A rendőrség az adókoordinátor lakásáról begyűjtötte a zöld dossziét, de elvitték a Horváth család albumát is. Nemcsak a házkutatás epizódjait eleveníti fel Kardos Ernő írása, mert érdeklődünk arról is, miből él a Horváth család, mit szólt az ügyhöz a feleség, a főiskolás lány, mit szólnak az egykori kollégák az adóhivatalban.
Az Aranymedál díjat, amelyet eddig mások mellett megkapott már Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Kulka János, Molnár Piroska és Básti Juli, egy olyan fiatalember alapította tizenhárom éves korában, aki még most is csak tizennyolc éves. A gimnazista Mészáros Mártonnal Lampé Ágnes beszélgetett.
Múltidő rovatunkban Heltai András Hollywood és Hitler alkujáról ír. A Glóbusz rovatban Aczél Endre témája az, hogy ki mit fizet az orosz gázért, Szászi Júlia pedig bemutatja az osztrák Sebastian Kurzot, Európa legfiatalabb külügyminiszterét, aki mindössze huszonnyolc éves.
