Lapajánló – A célszemély szakdolgozata
Vitát és véleményt olvashatnak a most megjelent 168 Órában a célszemély szakdolgozatáról, vagyis a Gyurcsány elleni plágiumvádról. A szerkesztőség álláspontja egyszerű: amíg a Fidesz nem tudja elővarázsolni Gyurcsány szakdolgozatát, addig minden vádaskodása csak hecc, amely azt bizonyítja, hogy a karaktergyilkolászást politikai megsemmisítéssel kívánják befejezni. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Miként akarták súlyos gyanúba keverni Veres János volt pénzügyminisztert és ügyvédjét a jobboldali televízió riporterei, miként vontak be az akcióba egy büntetett előéletű szélhámost. Ezt tárja fel a 168 Óra ez elsőfokú bírósági ítélet apropóján.
A médiamanipulációkkal, az álcázott újságcikkekkel, az Ángyán Józsefnek címzett blogüzenettel külön is foglalkozunk, felidézve azokat a nagy port kavart ügyeket, amikor jobboldaliak hátbatámadtak jobboldaliakat.
A vezércikk Réthely miniszter távozásának hátteréről szól, illetve arról: a professzor megértette, hogy egy sóhivatalt vezet, amely valójában a miniszterelnök személyes utasításait hajtja végre.
Interjú készült Debreczeni Józseffel, a Demokratikus Koalíció alelnökével, aki a magyar politikát a demokratikus és az antidemokratikus erők küzdelmeként értelmezi, és azt mondja: A jobboldalon ma nincs demokratikus párt.
Nyilatkozott lapunknak Mark Leonard, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának igazgatója, aki ugyancsak azt mondja, hogy a kétharmados hatalom veszélyezteti Magyarországon a demokráciát.
Beteg az ország – állítja Frank Tibor, a Kanadában élő közgazdász, aki tavaszi hazalátogatásának friss tapasztalatait osztja meg a 168 Óra olvasóival.
Megteheti-e két jobbikos képviselő, hogy az Országgyűlés irodaházának erkélyéről leszereli az uniós zászlót, és lehetséges-e, hogy az ügy következmények nélkül marad? A témáról nemcsak riportot adunk, hanem szerkesztőségi állásfoglalást is, amely szerint ha ezt bambán tűrjük, ha Magyarországon lehet a gyarmatosítás szimbólumának nevezni az Európai Unió zászlaját, akkor mondjunk búcsút az európai kultúrának, és vállaljuk azt is, hogy gyáván közreműködtünk a demokrácia deformálásában.
A lap kulturális rovatában nagy szeretettel emlékezünk a száz évvel ezelőtt született íróra, Hegedűs Gézára, beszélgetünk a Győri Nemzeti Színház direktorával, Forgács Péterrel, aki színházi cirkuszokról fejti ki véleményét.
A Glóbusz rovatban Thomas Schreiber és Szécsi Éva ír a franciaországi változásokról, Parászka Boróka a romániai kormányváltásról tudósít, Bódis Gábor Szerbiáról ad helyzetképet, Aczél Endre pedig beszámol arról, hogyan választ London főpolgármestert.
