Lapajánló
A 168 Óra címlapján Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök, ismert bankszakember, akinek A nagy bankrablás című vitairata óriási hullámokat kavart. Lapunknak most arról beszél, hogy a hazai bankok egyre veszítenek jövedelemtermelő képességükből és tőkéjükből, ami veszélyeztetheti az egész magyar pénzügyi rendszert. A devizahitelesek végtörlesztéséről szóló döntés pedig azért rossz, mert arra kényszeríti a befektetőket, hogy elgondolkodjanak: van-e jogbiztonság Magyarországon? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Szúrjunk ide egy nagyon is idetartozó mondatot Mészáros Tamás vezércikkéből: „A külföld viszolyog attól, ahogyan Orbán sorra eltakarítja útjából a jogállami garanciákat.”
A Szerintem című vitarovatban Vitányi Iván szembeszáll azzal a nézettel, hogy a pártok a modern demokráciában csak az egymás elleni kíméletlen harcra vannak berendezkedve, és lehetetlen köztük az együttműködés. Vitányi azt állítja, hogy amikor a diktatúra veszélye fenyeget, akkor a demokratikus középpártok csak negyedrészben maradnak egymás ellenfelei, háromnegyed részben szövetségesek lesznek, és képesek az összefogásra.
Interjú készült Polgár Dóra egyetemi hallgatóval, aki az utóbbi időben szervezője és felszólalója is az egyetemi tüntetéseknek. Azt írjuk róla: az ifjú hölgy ötven kiló határozottság és elszánás. Már szervezi a következő, október 23-i tüntetést a kormány ellen, és azt mondja: „Ki kell állnunk magunkért, hogy később elmondhassuk: mi nem hallgattunk.”
Lapunk főmunkatársa, Buják Attila ezúttal arról ír, hogy a büntetőjogi eszközökkel történő politikai leszámolás réges-régi magyar jogi hagyomány. A büntetőjogi bosszúról szóló történelmi áttekintésnek természetesen a Gyurcsány elleni eljárás adja az apropóját. Maga Gyurcsány egyébként az mondta ügyészségi meghallgatása után: „Nem azért kell leváltani ezt a kormányt, hogy ugyanazt tegyük velük, amit ők tettek velünk. Egy ország nem élhet abban, hogy egyik bosszút a másik követi.”
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben a jobboldal állításait helyezi szembe a tényekkel. Most Orbán, Tarlós és Lázár kijelentéseit kommentálja.
A VIII. kerületi polgármester, Kocsis Máté arról híresült el, hogy hónapok óta próbálja kitiltani a hajléktalanokat a kerületéből, és mindenképpen a kriminalizálásukra törekszik. Erről a témáról cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának részvevői, és erről szól Scipiádes Erzsébet riportja is. Ebből kiderül, hogy a járőröző rendőrök már hajléktalanszállókon is megjelennek, van, akit onnan visznek el. Iványi Gábor metodista lelkész szerint Kocsis Máté elgondolása „gyermekien gonosz”.
Interjú készült a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnökével, L. Simon Lászlóval, akit természetesen az Új Színház körül kialakult botrányról is kérdeztünk. Munkatársunk, Sándor Zsuzsanna nyíltan kimondta, hogy Dörner kinevezésével Tarlós zöld utat adott a szélsőjobboldalnak egy olyan pályázati iromány kapcsán, amelynek szakmai színvonala nulla. „Nem olvastam Dörner dolgozatát” - reagált a kormányzópárt politikusa, és hozzátette: „Nincs tudomásom arról, hogy Tarlós István a döntése előtt bárkivel is konzultált volna a Fideszből.”
Lapozzunk. Závada Pál Kossuth-díjas író megtiltotta, hogy az Új Színház - ha Dörner és Csurka átveszi a vezetést - játssza a darabjait. Závada szerint botrányos és elfogadhatatlan, ami történt, nem véletlen, hogy sokan arról beszélnek: a Fidesz kulturális koncot dobott a szélsőjobbnak.
A köztelevíziók nagy reklámmal beharangozott új műsorrendjét elemzi Sebők János, aki azt írja: „A szórakoztató műsorok láttán a néző a bőven adagolt álpátosz, a hamis örömködés, a vezényelt tapsolás, a gagyi és a feltűnő tehetségtelenség láttán-hallatán csak feszeng a képernyő előtt. Ahogyan a közéleti műsorok is válhatnak kontraproduktívvá, amikor már nagyon kilóg a kormányzati lóláb.”
A kulturális rovatban a most elhunyt filmrendezőre, Herskó Jánosra emlékezünk. Könyveket, filmeket, kiállításokat ajánlunk az olvasók figyelmébe.
A Múltidő rovatban Liszt Ferenc születésnapja alkalmából a nagy zeneszerző életének egy kevéssé ismert epizódját eleveníti fel Bokor Gabriella.
A Glóbusz rovatban Dunda György Timosenko megsemmisítésének kísérletéről küldött jelentést Ukrajnából, megállapítva: „A volt miniszterelnök meghurcolásával csak azt érték el, hogy tovább csorbult az ország egyébként is megtépázott tekintélye.”
Aczél Endre arról ír, hogy Orbán Viktor valójában az Egyesült Államok kormányát sértette meg, amikor hosszú időn keresztül nem volt hajlandó időt szakítani arra, hogy átvegye a nagykövet asszony tiltakozó jegyzékét. Aczél Endre a Washington Postot idézve arra figyelmezet: Amerika uralkodó nézete az, hogy a magyar kormány visszacsúszik valamilyen demokrácia előtti állapotba. Ehhez csak egyetlen kérdés kívánkozik: számolunk a következményekkel?
