Lakóhelyükhöz közeli börtönökbe akarja küldeni a hajléktalanokat a Belügyminisztérium
A júliusi alkotmánymódosítás értelmében októbertől hatvan napig tartó elzárással vagy hat-száznyolcvan órás közérdekű munkával büntethető az a hajléktalan, aki huzamosabb idő után, rendőri felszólításra sem hajlandó távozni a közterületről. A Belügyminisztérium az elzárással kapcsolatban a Népszavának azt írta, hogy az elzárásra ítélt hajléktalanokat – egészen abszurd módon –
„a lakóhelyükhöz közeli büntetés-végrehajtási intézetekbe"
küldi majd.
A minisztérium úgy tájékoztatta a portált, hogy a szabálysértőket fogház fokozatú, félig nyitott büntetés-végrehajtási intézetekbe zárják. A tárca szerint a rendvédelmi szervek felkészültek a törvénymódosítás hatályba lépését követő időszakra.
A Helsinki Bizottság rendészeti és büntető igazságszolgáltatási programvezetője, Vig Dávid ezt nem így látja.
Szerinte a magyarországi börtönök már most is 130 százalékos telítettséggel üzemelnek, azaz újabb elítélteket nem lehet a magyar jogszabályok megsértése nélkül elzárni.
Ráadásul a hajléktalanok bebörtönzése mindenkire súlyos terhet ró. Ők a börtönben élők többségéhez képest sokkal rosszabb fizikai és mentális állapotban vannak, így a börtönök dolgozóinak is komoly problémát okoz akár néhány hetes őrzésük is.
Vig Dávid elmondta, hogy a civil szervezet 2016-ban megvizsgálta a hajléktalanok elzárását, és arra jutott, hogy az igazságszolgáltatásban és a büntetés-végrehajtásban dolgozók is tisztában voltak azzal, hogy a hajléktalanság szociális probléma, amit elzárással nem lehet megoldani. Azt is hozzátette, hogy ha a törvényhozóinkat ennyire foglalkoztatja a hajléktalanság kezelése, úgy sokkal több értelme lenne annak, ha a büntetésükre szánt összeget a szociális ellátás javítására költenék.
