Külügyi tudósító: Putyin az ukrán konfliktussal teszteli Bident

Az orosz-ukrán összecsapás valóban háborús konfliktusnak minősül, de az biztos, hogy Kijevig nem fognak bevonulni az orosz tankok - mondta Nemes Gábor a Klubrádió külügyi tudósítója a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban. 

A külügyi szakértő szerint Putyin most úgy érzi, érdemes letesztelni a nemrégiben beiktatott amerikai elnök, Joe Biden teherbírását, és azt, hogy mennyire kíván beleállni az ilyen konfliktusokba. Nemes emlékeztet: Biden alelnökként foglalkozott még az ukrán külügyekkel, amikor az oroszok bevonultak a Krím-félszigetre, és azt tette amit egy amerikai vezetőnek tennie kellett, vagyis semmit.

Senki nem fog háborúzni Oroszországgal Ukrajna miatt, ez nem ér meg egy atomháborút - mondta. A háború legfontosabb okai között Nemes szerint az is fontos szerepet játszik, hogy Putyinnak sok a belpolitikai problémája, az ukrán konfliktus felvállalásával pedig el tudja terelni a figyelmet erről. Németh Gábor szerint Ukrajna pedig abból a patthelyzetből kíván kimászni, hogy az országuk területének jelentős részét (Krím-félsziget, Kelet-Ukrajna) nem ellenőrizhetik. 

Bármennyire is fenyegető most Oroszország, már csak utóvédharcokat folytatnak, ugyanis a korábbi nagyhatalom sorra veszíti el a befolyását a poszt-szovjet országokban. Putyin tudja, hogy történelmi visszaszoruláson megy át az ország, emiatt kellett egy ellenségkép, és Ukrajnára esett a választás. Kiemelte: azért is volt ennek alapja, mert az orosz társadalom többsége, még az ellenzéki Navalnij is egyetértett a Krím-félsziget visszafoglalásával.

Az annektálást azonban nagyon költséges fenntartani, a Krímnek ugyanis Ukrajnától függ a vízellátása,. Szevasztopol tengeri bázis megvédése azonban stratégiai fontosságú az országnak. A kelet-ukrajnai harcok már nem népszerűek az oroszok körében sem, ugyanis sok a halott. Ha Oroszország bevonulna, partizánháború lenne a megszállókkal szemben, ezért nem is lehet számítani valódi megszállással - mondta Nemes. 

Szó esett arról az úgynevezett "non-paper" dokumentumról is, amely szerint grandiózus határmódosítási tervvel álltak elő a volt Jugoszláv országok vezetői. Eszerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, amiért cserébe Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániához tartoznának.

Sajtóhírek szerint a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek el az erről szóló tervek, amiket személyesen adták át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek. A titkos térképszabászat hátterében horvát sajtóinformációk szerint Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll.

Nemes Gábor szerint a második világháború után az volt az alap meggyőződés Európában, hogy nem nyúlunk a határokhoz, és bár igaz, hogy van ilyen törekvése Szerbiának, de nincs mögötte erő. Az ország az összes eddigi háborút elvesztett, emiatt meg kell emésztenie politikailag Koszovó kiválását is. Nemes szerint ugyanis a Balkánon nem igazságos normák érvényesültek a délszláv háború lezárásakor, hanem nagypolitikai erőviszonyok. A nagyhatalmak felálltak Belgráddal szemben. 

A beszélgetés végén a külügyi tudósító kijelentette: a Balkánon dúló durva konfliktusokhoz képest Jugoszlávia egy optimális megoldás volt, ugyanis minden jobb egy háborúnál. Amikor az EU-ban virtuálissá válnak a határok, akkor fog ez a probléma megoldódni - mondta. 

(Kiemelt kép: Sputnik/AFP | Alexei Druzhinin)