Külföldi sajtó aggódik a magyar járványügyi adatok hiányossága miatt

Miközben a koronavírus-fertőzések és a halálesetek száma egyre nő Magyarországon, az ország újságírói és közegészségügyi szakemberei részletesebb adatokat követelnek a kormánytól a járványról. Egyes szakértők szerint a nagyobb átláthatóság növelheti az elmaradt oltási arányt – írja az AP

A több mint kilencmillió lakosú országban, a fertőzések száma rekordokat döntöget, és ahol az egy főre jutó napi halálozások száma a legmagasabbak közé tartozik a világon, gyakran nehéz információt találni.

Bár Magyarország az Európai Unió által biztosított oltóanyagadagok mellett Kínából és Oroszországból is szerzett oltóanyagot, a felnőttek közel egyharmada még mindig nem kapott egyetlen oltást sem. Falus András immunológus szerint ez a tétovázás részben annak tudható be, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos hivatalos kommunikáció „rendkívül gyenge, következetlen és teljesen alkalmatlan a bizalom fenntartására.”

„A lakosság jelentős része már nem hisz, ha valós adatokat kap, vagy beletörődik abba, hogy nem figyel oda az adatokra, mert szinte zsigerből érzi, hogy azok ellentmondásosak és megbízhatatlanok”

– mondta Falus András, a budapesti Semmelweis Egyetem professzora.

Pénteken a kormány hivatalos koronavírusos honlapja napi 166 halálesetről, 6884 új fertőzésről és 6939 kórházban kezelt vírusos betegről számolt be, akik közül 573-at lélegeztetőgépen tartanak.

Míg számos ország kormánya - például az Egyesült Államokban és az EU-ban - részletes online műszerfalat tesz közzé, amely interaktív térképeken, grafikonokon és egyéb adatokon keresztül mutatja be a járványok tendenciáit, addig a magyar weboldalon nem találhatók sem az adatok földrajzi bontásban, sem a mutatók emelkedését vagy csökkenését bemutató vizualizációk.

Hivatalos információk híján a kórházak helyzetéről, sok újságíró próbált a COVID-19 kórtermekből tudósítani, hogy tisztább képet kapjon.

A magyar kormány azonban megtiltotta az újságíróknak, hogy belépjenek az egészségügyi intézményekbe, hogy a járványról tudósítsanak, és megtiltotta az egészségügyi személyzetnek, hogy interjú adjanak, ami lehetetlenné tette az újságírók számára, hogy a romló állapotokról tudósítsanak, hamis képet alkotva a helyzet súlyosságáról. Szakértők és újságírók regionális és települési bontást kértek a fertőzésekről, a halálesetekről és az oltási arányokról, valamint az egyes kórházaktól információt arról, hogy hány beteg van intenzív osztályon, hányat oltottak be és milyen oltóanyaggal.

„Ha több adat lett volna... a válaszlépések sokkal hatékonyabbak lettek volna”

– mondta Falus.

„Tudhattuk volna, hogy mely városokban és mely megyékben volt különösen virulens fertőzés”

– tette hozzá. 

Magyarország kormánya megvédte adatkezelési gyakorlatát, és egy e-mailben azt írta, hogy „példát mutat azzal, hogy naponta közöl járványügyi adatokat”.

„Ez az egyik oka a lakosság együttműködésének, a sikeres járványellenőrzésnek és annak, hogy az EU-ban elsők vagyunk az emlékeztető oltások tekintetében”

– írta a kormány szóvivője az AP-nek, hozzátéve, hogy a világjárvány elleni válaszlépéseivel kapcsolatos kritikák „politikai indíttatásúak”.

Magyarországon az újságírók és szakértők gyakran saját kezükbe vették a dolgokat, hogy részletesebb információkat szerezzenek, annak ellenére, hogy a kormányzat igyekezett visszatartani az adatokat. Miután a kormány az év elején elutasított egy információszabadságra vonatkozó kérelmet, a 444 pert indított, hogy részletes adatokat kapjon a napi kórházi kezelésekről, a halálesetekről és a kórházi intenzív osztályokon kezeltek számáról a korábbi hullámok során. Egy bíróság novemberben úgy döntött, hogy az adatokat jogtalanul tartották vissza, és elrendelte azok kiadását.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash)