Kríziskezelő Alap: rum a bernáthegyi hordócskájában

Egymilliárd forintos Kríziskezelő Alap létrehozásáról döntött a kormány. Számítások szerint a leghátrányosabb helyzetű 30 ezer családnak nyújt egyszeri segítséget 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben pedig 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás formájában. Valódi segítség, vagy hangzatos kecsegtetés?

Hogyan és kik juthatnak támogatáshoz? – kérdem Dr. Veres Gábortól, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztályának vezetőjétől.

Szociális problémákkal keresnek meg minket: megélhetési, adósságkezelési, rezsiköltség-fizetési gondokkal. A Kríziskezelő Alappal kapcsolatos jogszabály főbb tartalmi elemei már olvashatók a honlapunkon. Maga a program augusztus 1-jén indul, és november 30-ig tart. Az érdeklődők a helyi önkormányzatokhoz fordulhatnak, ahol majd egy igénylőlapot kell kitölteniük és eljuttatniuk a jegyzőhöz, aki továbbítja a lakóhely szerinti illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez.

Mennyire segíti ki az összeg a családokat a válságból?

Amennyiben valakinek önhibáján kívül akkora rezsiköltség-tartozása halmozódott fel, hogy már ki akarják kapcsolni a villanyóráját vagy gázóráját, és az önkormányzat sem tud neki segíteni, ez a 40-50 ezer forint segíthet abban, hogy az adósság egy részét, például a közművek felé kifizesse.

Pár hónapnyi haladék, aztán ismét jelentkezik ugyanaz a probléma. Jól látom?

Nagyjából, de a helyzet az, hogy ha eddig nem tudott fizetni, ám most ezzel a segítséggel a hiány törlesztését megkezdi, a szolgáltató nyitottá válik arra, hogy új szerződést kössön az állampolgárral a meglévő adósságok részletekben történő kifizetésére. Így hosszabb futamidővel, kedvezőbb feltételekkel törleszthet. A szolgáltatók is egy nagyobb összeggel kérik a törlesztés megkezdését. Természetesen több helyre is lehet tartozást törleszteni ebből a támogatásból.

Ön szerint mire elég az igényelhető összeg? – kérdem Szabó Pétertől, a Fővárosi Gázművek Zrt. kereskedelmi igazgatójától.

Mi egy évben egyszer ajánlunk fel részletfizetési lehetőséget minden ügyfelünknek. A jogszabály meghatározza számunkra is, hogy milyen tartozás-felhalmozásnál, milyen részletfizetési időtartamot állapíthatunk meg. Annak örülünk, ha jelzik felénk az ügyfelek a problémájukat, hiszen nekünk is érdekünk, hogy együttműködjünk, hogy az ügyfél tudja teljesíteni felénk a kötelezettségeit, és így mi is tudjuk teljesíteni a vállalt szolgáltatásunkat. Bízunk benne, hogy ez a kríziskezelő alap is segítheti a gondba jutott ügyfeleinket.

Ahhoz, hogy a részletfizetési lehetőséget a fogyasztó megkaphassa, szükség van a tartozás egy részének egy összegben való kifizetésére. Milyen arányú ez az egész tatozáshoz képest?

Ez az úgynevezett első befizetés, ami után a fennmaradó összeget a szerződés szerinti részletekben lehet törleszteni. A tartozás nagyságától is függ, de általában azt szoktuk kérni, hogy a felét egy összegben fizessék be, és utána a maradékot elosztva.

A hosszú téli hidegből maradt adósság kiegyenlítésére elég a krízisprogram által nyújtott segítség?

A válságba jutott családoknak tényleges segítség lehet. Ugyanakkor mindig ajánljuk az egyenletes számlafizetést: vagy mi állapítjuk meg, hogy egy évben mennyit fogyaszt, vagy a fogyasztó kéri az általa kiszámolt éves mennyiség alapján a 11 hónapra elosztott egyenletes számlát. Ez a korábbi felméréseink szerint a leghatékonyabb módszer arra, hogy ne kerüljenek az ügyfeleink abba a helyzetbe, hogy a téli nagy fogyasztás miatt nem tudják rendezni a tartozásukat felénk.

Mi történik azzal, aki nem veszi igénybe a támogatást, és nem fizet?

A ki nem fizetett számla után 60 nappal kezdődik a kizárási idő. Azonban mielőtt bárkit kizárnánk, fel kell ajánlanunk az előre fizető mérő felszerelését. Azt gondolom, hogy aki erre a krízisalapra szorul, az már a védendő fogyasztói kategóriában szociálisan rászorulónak fog minősülni.

Mit jelent a gyakorlatban ez a minősítés?

Meghosszabbodik 30 nappal a kizárási idő. Ezeknél a fogyasztóknál a kizárás adott esetben 90, de akár 120 nap is lehet.

Mi történik, ha valakihez nem jut el az információ arról, hogy kérheti a szociálisan rászorulóknak járó kedvezményt?

A felszólító levelek mellé küldünk egy tájékozatót is, amelyben ismertetjük, hogyan kerülhet ebbe a fogyasztói státuszba.

Íme az apró ösvény, amelyen elindulhatunk a hóban. És még egy jó hír: a hordócskát még töltik. Az induló keretet ugyanis kiegészítik azok az összegek, amelyek a miniszteri, illetve az állami vezetők fizetésének csökkentése után ebbe az alapba folynak be. De ide kerülnek a pénzintézetek bírságolásából származó tételek is, az áramszolgáltatók extraprofitjából való 2-2,5 milliárd forintos hozzájárulás, valamint az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg.

Ráadásul az alapba bárki befizethet! A Magyar Államkincstár megnyitotta azt a számlát (10032000 00285575 50000067), amelyre magányszemélyek, gazdasági szervezetek anyagi helyzetük függvényében önkéntesen tehetnek felajánlást, növelve a Kríziskezelő Program pénzeszközeit. A számla felett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendelkezik, amennyiben az adakozó hozzájárul, a tárca honlapjára felkerül a magánszemély, vagy a gazdasági szervezet neve és az adomány összege.